Gyomok, szeméthalmok, omló falak és csukott kapuk. Ebből áll az egeresi idegenforgalom. Igaz, modern irodában várják a látogatókat, akik pofás szórólapot is kaphatnak a község látnivalóiról.

A Brexit-népszavazást megelőző kampány során a kiválást támogató propagandában feltűntek olyan EU-s pénzből épült magyarországi kilátók, ahonnan semmi érdemlegeset nem látni és olyan kisvasút, melyen alig utazik valaki, annak illusztrálásaként, hogyan herdálják más országok a brit adófizetők pénzét. Az EU-ellenes brit agitárok romániai példákkal is borzolhatták volna az Egyesült Királyság polgárainak kedélyét, a kolozsvári reptértől nem is kellett volna messzire utazniuk, csak a kalotaszegi Egeresig.

A községközpontban uniós pénzből próbálják, úgymond fellendíteni az idegenforgalmat. Egy közel 100 ezer eurós költségvetésű projekt keretében kialakítottak egy tetszetős, több helyiségből álló turisztikai információs központot, a turisták eligazodását megkönnyítendő, útjelző táblákat helyeztek ki, de nyomtattak színes ismertető anyagokat és létrehoztak egy internetes oldalt is.

A Kék Lagúna néven ismert tó mellett a falu fő látványossága a Bocskai-kastély romjai lennének. A Bocskai István fejedelem apja, Bocskai György által építtetett kastély falai a vonatból is láthatók, megközelítésük mégsem könnyű feladat. Az egykor minden bizonnyal patinás épületet, melynek valamikori fényére csak a gonddal megmunkált reneszánsz ablakkeretek emlékeztetnek, méretes gyomok dzsungele veszi körül.

A látogatónak embermagasságú csalánok és más szúrós gazok között kell utat törnie magának, ha közelről szeretné megszemlélni a homlokzat maradványait vagy be akar kukkantani a fejedelmi udvarház pincéjébe. A turistáknak nem csak a természettel kell megküzdeniük, szemétkupacokat is kerülgethetnek, egyes helybeliek ugyanis, szemmel láthatón előszeretette hordanak a gazdátlannak tűnő, elvadult telekre töredezett hullampalát, pillepalackot, üvegcserepet, mindenféle műanyag hulladékot.

Az 1948-ig lakott épület környékének a megtisztítása nem lenne emberfeletti feladat, tíz, jó erőben levő, megfelelő szerszámokkal felszerelt, elszánt ember egy hétvége alatt látogatók fogadására méltó körülményeket tudna teremteni. Kár, hogy ez még senkinek nem jutott eszébe, vagy ha igen, akkor semmit sem tett az ötlet kivitelezése érdekében.

A falu másik, magyar vonatkozású idegenforgalmi objektuma a református templom. Az idegen, aki veszi a fáradtságot, hogy felkaptasson a dombtetőre, ahová a templomot építették, nézegetheti a panorámát, elmerenghet a múlandóságon, míg a temető sírjai között bóklászik és rácsodálkozhat a bejárat melletti, két emberi alakot ábrázoló domborműre, ami eredetileg valószínűleg római sírkő volt.

Az épületbe azonban nem juthat be, hogy megnézze Bocskai Gábor sírkövét  és a kastély kőbe faragot címerét, amely egykor a kapubejáratott díszítette, hacsak nem istentisztelet idején jár ott, az ajtón ugyanis lakat lóg, azt pedig, hogy kinél van a kulcs, esetleg a kisujjából szophatja ki a kedves turista.  

Az egeresi önkormányzatnál valószínűleg azt hiszik, hogy egy iroda megnyitásával, néhány szórólap kinyomtatásával és egy weblap létrehozásával megtették a tőlük telhetőt az idegenforgalom felfuttatására, most már jöhetnek a turisták. Tévednek: amit ők nyújtanak, az nem turisztikai szolgáltatás, hanem annak a karikatúrája.