Megtámadta a közigazgatási bíróságon a Bihar megyei prefektúra a nagyváradi önkormányzat határozatát, amellyel felüladóztatták a túl alacsony, illetve az utcafrontba nem illeszkedő ingatlanokat.  

A prefektúra közleménye szerint szeptember 14-én átiratban kérték a határozat átdolgozását, visszavonását, ez azonban november 13-áig nem történt meg (szeptember közepe óta két rendes és több rendkívüli ülést is tartott a váradi önkormányzati képviselő-testület – szerző megj.), ezért közigazgatási bírósághoz fordultak. Ameddig nincs végleges bírósági döntés, a szabályzatot nem lehet alkalmazni.

Mint arról beszámoltunk, a július elején megtartott közvitán is többen szót emeltek a szabályzattervezet abszurd előírásai ellen, többek között azt hiányolták, hogy a tervezet mellé nem készült hatástanulmány, melyből kiderült volna, mely épületeket érintené a felüladóztatás. A tanács kétharmados nemzeti liberális többsége mégis megszavazta az intézkedést, a szociáldemokraták és az RMDSZ-esek nemmel voksoltak.

Több törvényes előírást is sért a szabályzat

A szabályzat több törvényt, és az alkotmány előírásait is sérti – olvasható a közleményben. Már a közvitára vonatkozó előírásokat sem tartották be a váradi önkormányzatnál, a 2003/52.es törvény szerint ugyanis egy hatástanulmányt is kellett volna készíteni a szabályzattervezet mellé, amelyből kiderül, hogy milyen következményekkel jár az intézkedés alkalmazása. A 2001/2015-ös közigazgatási törvény előírásait is megszegték, a prefektúrához érkezett jelzések szerint nem kapták meg az érintettek a dokumentumot a tanácsülés előtt öt nappal (ez lett volna a kötelező), hanem csak az azt megelőző napon tanulmányozhatták azt az önkormányzati képviselők.

Hiányzott a költségvetési, urbanisztikai és jogi szakbizottság láttamozás a tervezetről, holott lehetséges költségvetési bevételeket jelentett volna a szabályzat alkalmazása, megváltoztatta volna a városképet, ráadásul visszamenőleges jellege lett volna, hiszen már elkészült épületekre tervezték alkalmazni. A városkép változása miatt nemcsak a városrendezési bizottság láttamozására lett volna kötelező, hanem a megyei kulturális igazgatóságé is, hiszen védett történelmi övezetekben lévő épületekre kellett volna emeletet húzni, vagy utcafrontjukat megváltoztatni.

Ha nincs vétség, tilos a felüladóztatás

Az alkotmány és a pénzügyi törvénykönyv előírásait is sérti a rendelkezés, mivel városesztétikai okokból nem lehet felüladóztatni, áll a közleményben. Felüladóztatást valamilyen törvényes kötelesség be nem tartása esetén róhatnak ki, az ingatlanok jelenlegi tulajdonosai pedig nem követtek el vétséget, hiszen házaikat akár száz évnél is régebben építették.

Ahhoz, hogy egy ingatlanra emeletet építsenek, nem elég egy építész véleménye, mint ahogy az a szabályzatban szerepel, hanem például statikai és geotechniai tanulmányt kell készíteni a bővítéshez. Sérti az egyéni tulajdonhoz való jogot az, hogy megszabnák, mekkora felületet birtokolhat egy személy - zárul a kifogások felsorolása.