Ki minden idők leggazdagabb embere? Mert nem Jeff Bezos


-A A+

A világtörténelem leggazdagabb emberének vagyona mellett aprópénz a jelenlegi listavezető 150 milliárd dollárja, de John D. Rockefeller is gazdagabb volt Jeff Bezosnál. 

Jelenleg Jeff Bezos, az Amazon alapítója és elnök-vezérigazgatója a világ legtehetősebb embere, hozzávetőleg 150 milliárd dolláros vagyonnal. Tavaly júliusban a tekintélyes Forbes gazdasági folyóirat Bezost a modern történelem leggazdagabb emberének kiáltotta ki. Ez felettébb hangzatos cím, ugyanakkor igencsak vitatható.

Bezos elsősége már akkor is minimum kérdéses, ha a Forbes által használt „modern történelem” terminust modern korként értelmezzük, ami a XIX. században, a nemzeti-polgári forradalmak idején kezdődött. A modern kor leggazdagabb embere, a visualcapitalist.com portál számításai szerint a világ első dollármilliárdosa, John D. Rockefeller.

A Standard Oil vállalat alapítója és tulajdonosa élete végén 1,4 milliárd dolláros vagyonnal bírt, ami az Egyesült Államok akkori GDP-jének 1,6 százalékának felelt meg. Volt olyan időszak, amikor Rockefeller cégbirodalmához tartozott a világ kőolaj-finomító kapacitásának 90 százaléka. A visualcapitalist John D. Rockefeller vagyonát jelenlegi árfolyamon 336 milliárd dollárra becsüli.

A császárcsináló bankár

Ha a rangsorba felvesszük az újkor krőzusait is, akkor Jakob Fugger is bőven Bezos elé kerül. Az augsburgi bankár és kereskedő vagyonát 277 milliárd dollárra taksálja a visualcapitalist. Jakob Fuggert minden idők legbefolyásosabb üzletemberének tartják, aki többek között II. Gyula pápa és a Habsburgok házi bankára volt, ez utóbbi minőségében nagyban hozzájárult ahhoz, hogy V. Károly spanyol királyt német-római császárrá válasszák. A világpolitikára gyakorolt befolyás tekintetében Soros György legfeljebb kisinas lehetne Jakob Fugger mellett, vagyonukat pedig nem is lehet egy napon említeni.

Az ipari forradalom óta hajlamosak vagyunk a vagyon mércéjének a bankszámlát és a vállalati részvényeket tekinteni, azonban régebbi történelmi korokban ez korántsem volt így. II. Baszileiosz (958-1025) bizánci császár birodalmának teljhatalmú uraként, annak minden javával rendelkezett. Halálakor 100 tonna arany volt a kincstárban, ami jelenleg 40 milliárd dollárt érne. Teljes vagyonát 170 milliárd dollárra teszik, vagyis ő is tehetősebb volt Bezosnál.

Augustusnak nincs párja

A visualcapitalis becslései szerint minden idők leggazdagabb embere az a Caius Octavius volt, aki Augustus (Kr.e.63 – Kr.u.14) néven a római birodalom első császára lett. Vagyonát 4600 milliárd dollárra taksálják, vagyis nagyságrendekkel gazdagabb volt korunk nábobjainál. Vagyonosodásához nagyban hozzájárult, hogy a meghódított Egyiptom, amely akkoriban az ismert világ leggazdagabb országának számított, saját birtoka lett. Gazdaságtörténészek szerint Augustus idejében Egyiptom adta a világ GDP-jének minimum 25 százalékát.

Az ókorban a mesés vagyon harácsolásához nem kellett feltétlenül uralkodónak lenni, persze, a hatalmon levőkkel való cimborálás már akkoriban is elősegítette a gazdagodást. Jó példa erre Marcus Lucinius Crassus (Kr.e.115-Kr.e53), akit kortársai a leggazdagabb rómainak tartottak. Crassus előbb Sulla római diktátor, majd pedig Iulius Caesar támogatója volt.

Előbbi lehetővé tette számára, hogy kivégzett vagy száműzött politikai ellenfeleinek ingatlanjait jóval áron alul vásárolhassa meg, utóbbi adókedvezménnyel viszonozta lojalitását. Az is hozott valamennyit a konyhára, hogy Szíria kormányzójaként kirabolta a jeruzsálemi templomot. Idősebb Plinius 200 millió szeszterciuszra becsülte Crassus vagyonát, ami a római köztársaság egy évi költségvetésének felelt meg, jelenleg pedig 170 milliárd dollárt jelent.

A visualcapitalist szerint minden idők leggazdagabb emberei között ott a helye Dzsingisz kánnak (1162-1227), I. Músza (1280-1337) mali uralkodónak, Hódító Vilmosnak (1028-1087) és Nagy Akbar (1542-1605) mogul császárnak. Előbbi három vagyonát 1000 milliárd, 415 milliárd, illetve 228 milliárd dollárra becsülik. Utóbbinak birodalma a kor leggazdagabb állama volt, a globális GDP-nek körülbelül 25 százalékát termelte meg. Napjainkban Akbar zsebből kifizetné az Amazon teljes részvénycsomagját.








EZT OLVASTA MÁR?

X