Nem állja meg a helyét a pénzügyminiszter közlése, miszerint tavaly a kormány jövedelem-bevétele 17,2 százalékkal nőtt – hívta fel a figyelmet a Ziarul Financiar. A gazdasági napilap elemzése szerint a jövedelem-bevétel (adókból és illetékekből származó jövedelem) valójában csak 1,6 százalékkal nőtt, miközben a nem adó jellegű bevételek 24 százalékkal ugrottak meg. A nem adó jellegű bevételek közé sorolható például az állami monopóliumhelyzetben lévő vállalatok osztaléka, amely tavaly extra magas volt.

A lapnak nyilatkozó Laurian Lungu elemző rámutatott, az 1,6 százalékos, adóból származó jövedelem valójában nominális jövedelem, azaz nem veszi figyelembe az inflációt. Ha tehát a reáljövedelemre vagyunk kíváncsiak, akkor az 1,6 százalékból ki kell vonnunk a több mint 3 százalékos éves inflációt, így az adókból származó költségvetési bevétel valójában csökkent 2018-ban 2017-hez képest.

Laurian Lungu szerint ez azért aggasztó, mert ha az adóbevételek nem hozzák a kormány várakozásait, akkor máshonnan kell elvonni jelentős forrásokat, és ez komoly strukturális problémákat okozhat.

A költségvetési hiány sem stimmel

A pénzügyminisztérium közlése szerint tavaly a költségvetési hiány 2,88 százalékos volt. Ha ez az adat reális, decemberben a hiány csak 0,14 százalékponttal nőtt a novemberben megállapított 2,74 százalékos deficithez képest, ami igencsak szokatlan az év utolsó hónapjában, amikor el kell számolni az éves kiadásokat. Dragoș Cabat gazdasági elemző szerint ezt úgy lehetett elérni, hogy néhány nagyobb kiadás kifizetését a kormány elhalasztotta. Ez nem meglepő eljárás, ám az Európai Unió statisztikai módszertana (ESA, European System of Accounts) ezeket a halasztásokat ki fogja mutatni.

Az adóbevételek tavaly alulmúlták a várakozásokat

Az áfából (TVA) származó jövedelem tavaly 11,3 százalékkal nagyobb volt 2017-hez képest, ám 1,7 milliárddal kevesebb volt a betervezettnél – mutatott rá a lap. A jövedéki adóból származó bevétel szintén nőtt tavaly, 7,2 százalékkal, ám 1,7 milliárddal alulmúlta a kormány várakozásait.

A legerőteljesebben a társadalombiztosítási hozzájárulásból származó bevételek nőttek, 36,8 százalékkal többet sikerült behajtani 2017-hez képest. Itt a betervezettnél 6,3 milliárd lejjel nagyobb volt a bevétel.

Ami a vissza nem térítendő, megpályázott uniós pénzeket illeti, a költségvetés 7,8 százalékát tették ki, ez szám szerint 23 milliárd lejt jelent. Csakhogy még így is 5,5 milliárd lejjel kevesebb az összeg, mint amit a tavalyi költségvetési tervbe bekalkuláltak. A lap rámutat, hogy a kormány tavaly elkezdte bevételi forrásként feltüntetni a gazdáknak nyújtott közvetlen uniós támogatásokat, holott ez a pénz nem képezi a költségvetés részét, a kormány csak továbbítja ezeket az összegeket.

A tavaly a kiadások 16,8 százalékkal haladták meg az előző évit, ez 8 milliárddal nagyobb összeget jelent az év elején betervezettnél. A személyi kiadásokra 2017-hez képest 23,7 százalékkal több ment el (86 milliárd lejes kiadást jelentett tavaly a kormánynak a közszféra bérezése). A kormány itt is elszámolta magát, hiszen az év elején megállapítotthoz képest tavaly a kabinetnek 5 milliárd lejjel többet kellett kiadnia. A nyugdíjakra 2,5 milliárd lejjel többet költöttek, mint amit beterveztek.