Háromszéken kifejezetten kedvező a minimálbéresek aránya a munkavállalók összlétszámán belül, csupán 26 százalék. Ezzel olyan megyéket előz meg, mint Maros, Szatmár, Konstanca és Argeș.

Januárban 1,4 millió romániai munkavállalót, az 5,5 millió dolgozó 26 százalékát fizették minimálbérrel, derül ki a Munkaügyi Felügyelőség adataiból. Bukarestben és Brassó megyében a legkisebb, 19 százalék azoknak az aránya, akik csupán 1263 lejt kaptak kézbe egy havi munkájukért.

Ezeken kívül csak hat olyan megye van, ahol a minimálbéresek aránya alacsonyabb az országos átlagnál, közülük öt erdélyi: Szeben (21 százalék), Temes (21), Kolozs (22), Iași (24), Fehér (25) és Arad (25). A legtöbb alkalmazottat Neamț és Suceava megyékben fizetik a törvény által megengedett minimális összeggel, a munkavállalók 38, illetve 37 százalékát.

Nagyok az eltérések Székelyföldön belül

A statisztika hatalmas eltérést mutat a Székelyföldön belül: míg Háromszéken a minimálbéresek aránya 26 százalék, vagyis alig kisebb az országos átlagnál, addig Hargita megyében 33 százalék. Ez utóbbinál még olyan megyék is jobban állnak ezen mutató tekintetében, mint Giurgiu (31), Olt (31) és Tulcea (29), Krassó-Szörényről (26) nem is beszélve.

A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint elég ránézni a térképre, hogy felismerjük, miért van a kisebbik székely megye lényegesen jobb helyzetben. „Kovászna ott van egy nagy gazdasági agglomeráció közelében. Brassóba sok külföldi tőke érkezett, hiány keletkezett a munkaerőpiacon. Brassó képes felszippantani a kovásznai munkaerő egy részét is, ami nyomást gyakorol az ottani munkaerőpiacra, a munkáltatók kénytelenek magasabb béreket fizetni” – nyilatkozta a Maszolnak Balási Csaba. Fontos körülmény szerinte az is, hogy Háromszékre, részben Brassóhoz való közelsége miatt, több külföldi befektető érkezett, mint Hargita megyébe, amely elszigeteltebb régió.

A turizmusban lenne potenciál

„Arra a vonatra, amit lekéstünk, már nem tudunk felülni” – válaszolta Balási Csaba arra kérdésre, hogyan lehetne ledolgozni, legalább részben, a megye lemaradását. Felidézte: a 90-es évek elején volt egy olyan mentalitás a helyi elöljárók részéről, hogy „ide ne jöjjön külföldi tőke”. Nem is nagyon érkezett, csupán egy kevés a könnyűiparba, de ezek közül csak azok lettek hosszú távon sikeresek, amelyek saját márkákkal léptek ki a piacra, a kizárólag bérmunkában dolgozók nem.

„Az exportra dolgozó régi nagyvállalatok tönkrementek, a munkaerő pedig elvándorolt. Most már utópia arra várni, hogy idejöjjön egy nagybefektető és zöldmezős beruházást kezdjen, mert nem tudnánk biztosítani a munkaerőt” – mondta Balási. Véleménye szerint a tervbe vett, Marosvásárhelyet Iași-sal összekötő autópálya biztosan élénkítően fog hatna a Gyergyói-medence gazdaságára, vállalkozásokat, munkahelyeket fog teremteni, azonban Csíkban minimális lesz a hatása.

Ami a megye egészét illeti, a faluturizmus felfuttatásában látja a kiutat. „Hatalmas potenciállal rendelkezünk, de megfelelően kellene tálalni. Meg kellene tanítani a panziótulajdonosokat, hogyan lehet bevonzani a vendégeket szezonon kívül is. Ebbe az irányba kellene elmozdulni, más lehetőség nincs” – szögezi le a Kereskedelmi és Iparkamara vezetője.

Nagyobbak is lehetnek az aránytalanságok

Egyes szakemberek szerint a bérezési aránytalanságok a valóságban még nagyobbak, mint azt a hivatalos adatok mutatják. „Azon régiókban, ahol a minimálbéresek aránya 20 százalék körül van statisztikában, a valóságban körülbelül ennek a fele lehet. Sokakat minimálbérrel alkalmaznak, de annál 20-30 százalékkal többet kapnak, bónuszok és különféle bérkiegészítések formájában. A gazdaságilag gyengén fejlett megyékben ellenben, a statisztikák sokkal közelebb állnak a valósághoz, s ha az alkalmazottak többet is kapnak a minimálbérnél, akkor az gyakran feketén történik” – állítja Oana Tufăroiu, a Humangest munkaerő közvetítő cég igazgatója.