Van értelme hazahozni azt a 61 tonna aranyat, amit Románia a Bank of Englandban, a brit központi bankban tart? Egy olyan bankban, amelyet 1694-ben alapítottak, és amely arra specializálódott, hogy képes legyen hatalmas tartalékokat biztonságosan őrizni? Egyáltalán miért van szüksége Romániának arra, hogy ekkora mennyiségű aranytartalékot külföldön tartson? – kérdeztük az OTP Románia makrogazdasági elemzőjét, Bálint Csabát.

Hétfőn a PSD elnöke, Liviu Dragnea újra elmondta, hogy haza kell hozni Románia külföldön őrzött aranytartalékát, amely az ország „legerősebb garanciája”. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Şerban Nicolae szenátorral közösen olyan törvényjavaslatot nyújtott be múlt héten a szenátusba, miszerint a Román Nemzeti Bank az ország aranykészletének legfeljebb 5 százalékát tarthatja külföldön.

Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre reagálva Dragnea rámutatott, nincs értelme más országokban őrizni Románia aranyát, annak az országban van a helye. Megkérdezték tőle, mit lehetne tenni az aranytartalékkal itthon. „És ott mit csinálnak vele?” - reagált a PSD-elnök. „Egy ország aranytartaléka egy egészséges garancia, a létező legerősebb garancia, és természetesnek tartom, hogy itthon legyen. Éppen ez jelenti a garanciát, hogy itthon van” – hangoztatta a politikus. 

Mit tartalmaz a jogszabálytervezet indoklása?

Romániának jelenleg 104 tonna aranytartaléka van, ebből 61 tonnát a brit központi bankban tartanak, 43 tonnát itthon őriznek. A Román Központi Bank még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtti időszakban határozott a tartalék londoni elhelyezéséről. A benyújtott jogszabályjavaslat halovány indoklása szerint a romániai gazdaság azóta megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így Románia gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban vagy mint a nemzetközi gazdasági válság idején.

A kezdeményezők szerint a gazdasági kilátások is jók, a nemzeti bank pedig elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát. Hangsúlyozták, ez azért előnyös, mert Romániának nem kellene tárolási díjat fizetnie. Románia évente 309 ezer lejt fizet azért, hogy a brit központi bankban tárolhassa a 61 tonna nemesfémet.

Șerban Nicolae csütörtökön a parlament folyosóján újságíróknak nyilatkozva Magyarország példáját említette, amely szintén hazahozta külföldről aranytartalékát. A kezdeményezők javasolták a törvénytervezet gyorsított eljárásban való megvitatását.

Drágább lehet a külföldi hitel?

Az, hogy Románia egy elismert, külső, bármikor ellenőrizhető pénzintézetnél tartja aranytartaléka nem elhanyagolható részét, plusz garanciát jelent a nemzetközi piacok számára, és növeli a befektetőknek a romániai gazdaságba vetett bizalmát – mondta megkeresésünkre az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, Bálint Csaba.

A jegybank elnöke, Mugur Isărescu korábban elmondta, ha a szóba forgó aranytartalékot belföldön tartanánk, „nem lenne értéke”, hiszen nem látná el feladatát: nevezetesen, hogy garanciát nyújtson a nemzetközi piacon. Nem hinné el senki, hogy van Romániának ekkora tartaléka, ha azt nem tennénk külföldön úgymond közszemlére, a tartalék valódiságát bármely pillanatban le lehet ellenőrizni a nemzetközi porondon – magyarázta a BNR elnöke.

Bálint Csaba nem tartja kizártnak, hogy a külföldi tartalékok minimálisra csökkentésével drágábban vehet fel külföldről hitelt a román állam. „Nem amiatt aggódom, hogy Románia nemesfémtartaléka eltűnik, ha minden gramm hazakerül, ilyesmi fel sem merül. De ha olyan befektető lennék, aki nemzetközi folyamatokat követ nyomon, akkor egyáltalán nem lenne elhanyagolható, és plusz biztonságot, garanciát jelentene számomra, hogy az aranytartalék jelentős része egy igazán megbízható helyen van. Különben jó, ha nem egy helyen van a teljes tartalék. Nem hiába van a régi mondás, hogy ne tartsunk minden tojást egy kosárban” – magyarázta Bálint Csaba.

Emlékeztetett, a hazaszállítási költségeken kívül belföldön is jelentős kiadásai lesznek az aranytartalékok őrzésének, tárolásának. „Figyelembe véve a mennyiséget, nem tartom olyan magas költségnek az évi 300 ezer lejes kiadást, ha a teljes mennyiség 95 százalékát kell itthon tartanunk, jelentős összegekkel kell számolnunk” – mondta a szakember.

Valójában mit jelent az aranytartalék?

Korábban a pénz nemesfémből készült, magának a fizetőeszköznek tehát volt saját értéke. A papíralapú pénz elterjedésével a saját érték eltűnt, a papírpénz önmagában a bizalom nélkül nem érne semmit. Egy ideig működött az aranystandard rendszer, vagyis egy bankjegyet be lehetett váltani nemesfémre, ám évtizedek óta kikopott ez a gyakorlat is. A papírpénzünk mögött azonban szükség van egyfajta garanciára, és ezt a garanciát jelképezi az aranytartalék és általában a devizatartalék.

Románia devizatartalékának egy része szintén külföldön van. Devizatartalékunkat euróban, dollárban, angol fontban, japán yenben tartjuk, ugyanakkor ott az értékmegőrző arany is. „Nem választanám el Románia aranytartalékát a nemzetközi tartalékoktól, hiszen ez a nemzetközi tartalékoknak egy részét képezi. Amikor valamilyen külső sokk miatt nyomás nehezedik a lejre, a befektetők például elviszik a pénzüket, akkor a devizatartalékon keresztül az árfolyamot lehet stabilizálni. Vagy amikor Románia hitelt vesz fel, emögött is ez a tartalék egyfajta garanciát nyújt. Ez az a vagyon, ami ott van a hitel mögött. Ezen a tartalékon belül nagyon jó, ha tartunk aranyat is, hiszen az árfolyamok, az euró, dollár, angol font egyik napról a másikra jelentősen elmozdulhatnak. Egy ilyen fajta portfolióban tehát jó, ha színes az összetétel” – magyarázta az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője.

Magyarország aranytartalékával mi a helyzet?

Magyarország tavaly döntött úgy, hogy hazahívja aranytartalékát Londonból. Három tonna nemesfém került vissza Magyarországra, ekkora volt a Londonban tárolt mennyiség. Ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható, hogy maga a Magyar Nemzeti Bank döntött így. Hogy Románia is hazahívhassa a nemesfémtartalékát, a BNR-t nem lehet megkerülni, hiszen a tartalékok kezelése a BNR hatáskörébe tartozik, és uniós direktíva a központi bankok függetlenségének tiszteletben tartása.

Ugyanakkor Magyarország esetében nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az ország gazdaságpolitikája nem a nemzetközi hitelekre és a kiszámíthatatlanságra épül. Tavaly év végén Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte az aranytartalékát.