Drágult a sör és az ásványvíz. De visszakaphatja a különbözetet


-A A+

Március 31-től, azaz vasárnaptól 50 banis betétdíjat számítanak minden újrafelhasználható (újratölthető) és visszaváltható csomagolású termékre. Jó hír, hogy a betétdíjat a boltok visszaadják, amennyiben visszavisszük a csomagolást.

A gyártók kötelesek feltüntetni a termékeken, ha a csomagolás visszaváltható. Kötelesek az árcímkén külön kiírni a termék árát és a betétdíj összegét. Tájékoztatniuk kell az ügyfeleket vásárláskor, hogy a pénzt visszakapják a csomagolás visszaváltásakor.

Előírás, hogy a boltoknak vissza kell venniük a csomagolást, amennyiben az nem rongálódott meg, és ha a vásárló nyugtával tudja bizonyítani, hogy a terméket ott vásárolta. A boltoknak tehát meg kell szervezniük a csomagolóanyag tárolását, és el kell juttatniuk a gyártóhoz.

A kereskedők, akiknek üzletfelületük nagysága többszáz négyzetméter, kötelesek visszaváltási pontokat kialakítani. Ezeknél a pontoknál bárki visszaválthatja a csomagolást függetlenül attól, hogy a terméket ott vásárolta-e vagy sem.

A gyártók, akik egyebek mellett sört, alkoholt, üdítőitalokat, ásványvizet forgalmaznak a hazai piacon nem újratölthető (újrafelhasználható) csomagolásban, 2022. március 31-től kötelesek áttérni a visszaváltható rendszerre. Kötelezik a gyártókat továbbá, hogy 2020-tól a termékeik minimum 5 százalékát újratölthető csomagolásban forgalmazzák.

Hogy megpróbálják megakadályozni, hogy a nagy üzletek kizárólag műanyag csomagolású termékeket helyezzenek a polcokra, kötelességük visszaváltható csomagolású termékeket is forgalmazniuk abban az esetben, ha a termelő ilyen jellegű termékeket állít elő, és ha az üzlet a termelőtől árut rendel. Egy példával élve: a nagy üzletek nem tehetik meg, hogy csak műanyag csomagolású sört kezdenek el árulni, ha a sörgyárnak van üveges terméke is. Az előírás nem vonatkozik a kisboltokra.

A körmünkre égett a gyertya

A betétdíjjal az újrahasznosítást szeretné ösztönözni a kormány. Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Románia ellen az Európai Unió Bíróságán, mivel nem teljesítette az ország az országos hulladékgazdálkodási tervet. Románia nem tett eleget a hulladékmegelőzési program felülvizsgálatának, illetve elfogadására irányuló kötelezettségének sem.

Romániának 2013-ban kellett volna felülvizsgálnia országos hulladékgazdálkodási tervét és a hulladékmegelőzési programot. Mivel ez nem történt meg, 2015 szeptemberében az EB elindította a kötelezettségszegés megállapítására irányuló előzetes eljárást, 2016-ban elküldött indoklásában pedig felszólította az országot, hogy haladéktalanul pótolja a mulasztást. Az eljárás az Európai Unió Bíróságán az utolsó fázisba jutott.

Fog működni a rendszer?

Korábban a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Csongor a Maszolnak elmondta, nem kizárt, hogy az 50 banis betétdíj nem fogja eléggé motiválni a vásárlókat, hogy visszavigyék a visszaváltható csomagolást. A zöld aktivista hozzátette, a betétdíjas rendszer akkor érné el hatását, ha a megfelelő ösztönzésen kívül a működéshez szükséges körülményeknek is adottak lennének.

Egyrészt szükség lenne országos szinten egy jól kiépített szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási rendszerre, amely jelenleg meglehetősen hiányos. Ugyanakkor a kis boltok esetében kérdéses, hogy lesz-e elegendő tőke és elegendő hely a visszaváltható csomagolóanyagok tárolására és rendeltetési helyére szállítására.








EZT OLVASTA MÁR?

X