Sikeres uniós pályázatok: Mezőpetri, ahol szóvá teszik a képmutatást


-A A+

A romániai régiók közül az erdélyi önkormányzatok hívtak le a legnagyobb összegben európai uniós forrásokat 2011–17 között, a magyarok lakta községek közül a Szatmár megyei Mezőpetri teljesített kiemelkedően a többi között – derül ki az Erdélystat nemrégiben közzétett elemzéséből. Erdélyben az önkormányzatok 2,4, Havasalföldön 1,9, míg Moldvában 1,7 milliárd euró értékben nyertek uniós pályázatokat az említett időszakban.

Az erdélyi régiók közül Partium és Dél-Erdély hívott le nagyobb összegben uniós forrásokat. A megyei tanácsok és városok esetében a dél-erdélyiek, a községek esetében a partiumiak pályáztak a legnagyobb sikerrel uniós pénzekre. A nagyvárosok közül Nagyvárad, Iași és Temesvár nyert a legnagyobb értékben uniós pályázatot 2011–17 között. Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsvár egy főre jutó uniós bevétele az országos átlag körüli szinten volt, Marosvásárhely az országos átlag fölött, míg Szatmárnémeti az országos átlag alatt található. Forrás: Erdélystat A legalább 35 százalékban magyarlakta városok közül Borszék, Kovászna, Erdőszentgyörgy és Nagykároly teljesített kiemelkedően az egy főre jutó uniós bevételek alapján.

A nagyobb arányban magyarlakta községek közül a legtöbb uniós pályázatot Szilágy megye, Észak-Bihar és Gyergyó-vidék községei nyertek. A legnagyobb értékű uniós pályázatot Székelyföldön Gyergyóalfalu, Közép-Erdélyben Szászfenes, Partiumban Bors nyerte el. Az egy főre eső uniós jövedelmek értéke kiemelkedő a Szatmár megyei Mezőpetri és Szilágypér, a Maros megyei Keresztelőszentpál és a Kovászna megyei Bardóc településeken. Sorozatunkban elsőként Gyergyóalfalu, Mezőpetri, Bors és Keresztelőszentpál polgármestereit kerestük fel, hogy mondják el, minek köszönhető a hatékonyság. 

Ha kíváncsi, mi Gyergyóalfalu sikerének titka, katt ide.

Szatmár megye legnagyobb sváb központja, Mezőpetri 2011 és 2017 között több millió euró bevételhez jutott uniós forrásokból. Pár évtizeddel ezelőtt a településen még 2500 feletti volt a lakosok száma, mára alig 1380-an maradtak, nagyon sokan kivándoroltak Németországba, és csak nyaranta, ünnepekre járnak haza. Ennek ellenére Mezőpetri polgármestere úgy gondolta, érdemes minél több pénzt befektetni a településbe, így minél többet pályázni és nyerni.

„Igaz ugyan, hogy a település el van öregedve, de a jól kialakított infrastruktúra vonzó: jelenleg 150 üres, lakót, vevőt váró ház van Mezőpetriben, és sokan keresnek is itt házat, hiszen egyrészt adott a vidéki élet nyugalma, csendje, másrészt adott a város, Nagykároly közelsége, a hozzá tartozó kulturális, színházi élettel, szórakozási lehetőségekkel, s ez a kettősség igencsak vonzó az aktív nyugdíjasok, de a fiatalok számára is. Reménykedem, s nem is alaptalanul, hogy nem válunk egyfajta skanzenné, hanem élő, eleven község maradunk” – magyarázza Karádi Csaba polgármester. Mezőpetri többször elnyerte a legrendezettebb település díjat. 

Hozzáteszi, a település mai infrastrukturális „látképe” bő másfél évtizedes, jól átgondolt, kemény munka eredménye. A fejlesztést az alapoktól kellett kezdeni az ivóvíz, majd a szennyvízhálózat és víztisztító-telep, valamint a földgázhálózat kiépítésével. Aztán sportcsarnok épült s mellette egy olyan szabadidőközpont, amilyennel nem túl sok település dicsekedhet sem a megyében, sem a régióban – büszkélkedik a polgármester: a halastó, grillező, játszótér nem csak a helybéliek, környező településeken élők számára vonzó, hiszen nagyon sokan megállnak útközben pihenni, szusszanni kicsit. A központ teke-, foci-, minigolf- és teniszpályával is rendelkezik, a szabadtéri színpad pedig számos rendezvénynek ad helyet.

Több mint 1 millió euróból újították fel és modernizálták az iskolát, létrehozták a mára már teljesen önellátóvá lett idősotthont, s megépült az ipari park is 11,8 hektáros területen, teljes infrastruktúrával, 500 négyzetméteres csarnokkal. Most van folyamatban a település útjainak aszfaltozása. „Sokat kellett és sokat kell dolgozni, de az európai uniós pályázatoknak meg is van az eredménye. A küldetésünk: megírni, megnyerni és a munkát elvégeztetni” – magyarázza Karádi Csaba.

A közbeszerzéssel gondok vannak

A pályázóknak viszont komoly kihívásokkal is szembe kell nézniük – figyelmeztet a polgármester. A közbeszerzési eljárásokkal van gond, a nagy aktatologatással és az abszurd bürokráciával – mutat rá.  Amikor például egy dokumentum fénymásolatát négyszer kell lepecsételni és aláírni, az már teljesen abszurd, ha ezeken a folyamatokon lehetne egyszerűsíteni, mindenkinek könnyebb lenne az élete – mondja.

A polgármester szerint nem ártana, ha a döntéshozók nem arra koncentrálnának, hogyan akadályozzák az önkormányzatok fejlődését. „Nem ártana, ha az illetékesek közelebb állnának a valósághoz. A pályázatokhoz szükséges önrészt összeszedjük, félretesszük, hiszen semmilyen más célra nem fordíthatjuk, és akkor a pénzügy úgy veszi, hogy a község jól áll anyagilag, van pénze, mert x összeg van a számláján elkülönítve, miközben tökéletesen tisztában vannak vele, hogy az nem akármire, hanem szigorúan csak célirányosan elkölthető összeg!” – világított rá a képmutatásra Mezőpetri polgármestere.

„Persze a kivitelezőkkel sem mindig egyszerű zöld ágra vergődni, voltak cégek, akik nagyon jól, becsületesen dolgoztak. Ám volt, aki alig kezdett el dolgozni, máris fizetésképtelenséget jelentett, s volt aki „hirtelen” rájött: nincs annyi munkása, amennyivel a felvállalt munkálatokat el tudja végeztetni, ezért alvállalkozókat keresett, és ezzel fél év el is telt el üresjáratban … Ám ezek gyakorlati nehézségek, előbb-utóbb megoldódnak. Legfontosabb az elvégzett munka minősége, ezt kérik számon az embere” – mondja a polgármester.








EZT OLVASTA MÁR?

X