Elhibázott koncepció alapján készülnek felállítani a hazai egységes pénzügyi felügyeletet, állítják a biztosítási felügyelet és az tőkepiaci felügyelet vezetőségében dolgozó magyar szakemberek, azt kifogásolva, hogy a bankfelügyelet a jegybanknál marad.

Bár első nekifutásra Traian Băsescu visszaküldte a parlamentnek az egységes Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autoritatea de Supraveghere Financiară - ASF) létrehozására vonatkozó törvényt, a kifogások nem lényegi természetűek, ezért csak idő kérdése az új intézmény létrejötte. Az államelnök azt kérte a honatyáktól, hogy az eredeti szövegben szereplő 7-ről emeljék 10 évre a pénzügyi területen szerzett szakmai tapasztalatot az ASF vezetői állásainak betöltéséhez szükséges feltételként, illetve a honatyák harmadfokú rokonai se tölthessék be ezeket a tisztségeket.

A Biztosítási Felügyelet (Comisia de Supraveghere a Asiguărilor - CSA), az Országos Tőkepiaci Felügyelet (Comisia Naţională a Valorilor Mobiliare - CNVM) és a Magánnyugdíj Pénztárak Felügyeletének (Comisia de Supraveghere a Sistemului de Pensii Private - CSSPP) összevonásával Románia az európai tendenciához igazodik, ám a kivitelezés módja kívánnivalókat hagy maga után, véli Králik Lóránd, a CNVM felügyelője.

„Az Európai Unió országai közül 15-ben van egységes pénzügyi felügyelet, de ezek túlnyomó többségében e testület keretében működik a bankfelügyelet is, az egyetlen kivétel Bulgária. A hazai elképzelés szerint a bankfelügyelet a Román Nemzeti Bank (BNR) keretében marad, így pedig az egész átszervezésnek nem sok értelme van” – mondja Králik Lóránd. A három felügyeletet összevonásával jelentős megtakarítást nem lehet elérni a működési költségek terén, ami az egyik cél, ugyanis a CSA, a CNVM és a CSSPP működése teljesen eltérő, nincsenek átfedések, így tehát kizárólag az adminisztráció lehet majd közös, a szakmai munkát végző struktúrákat nem nagyon lehet bolygatni. „Nálunk a felügyelet aktív, online jellegű, míg a Biztosítási Felügyelet javarészt panaszok kivizsgálásával foglalkozik” – magyarázza az RMDSZ által delegált szakember.

Hasonló módon látja a helyzetet Bíró Albin, a CSA vezetőtanácsi tagja is. „Az összevonás célja az adminisztratív költségek csökkentése, valamint a kommunikáció javítása. Ez utóbbi szempontból azonban a legfontosabb elem a bankfelügyelet lenne. Ha ez a láncszem hiányzik akkor erőltetett az átszervezés. Angliában, Németországban és 12 más EU-s országban a bankfelügyelet is az egységes pénzügyi felügyeleti hatóság része, nem értem, hogy miért kell nekünk a bulgár modellt másolnunk?” – fogalmazza meg kifogásait Bíró Albin, hozzátéve, hogy az egész folyamat elsietett, Lengyelországban három éven át dolgoztak rajta, míg Romániában néhány hónap alatt szeretnék nyélbe ütni. A CSA vezetőtanácsi tagja gyanítja, hogy kicsinyes érdekek húzódhatnak meg az átszervezés módja mögött, ugyanis ha a bankfelügyelet is az új intézmény keretében működne, akkor a BNR sokat veszítene jelenlegi presztízséből.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság létrehozását az érintett szakmai testületek sem fogadják egyöntetű lelkesedéssel, a Biztosítási Ügynökök Egyesülete korábban konzultációra szólította fel a kormányt ez ügyben.

Az egységes pénzügyi felügyeletnek egy elnöke, három alelnöke és 15 vezető tanácsi tagja lesz. Az még nem dőlt el, hogy az RMDSZ hány tagot delegálhat a testületbe.