A három székelyföldi megye közül Maros és Hargita megyébe érkezik a legtöbb turista, de a Háromszékre látogatók kétszer annyi vendégéjszakát töltenek, mint a másik két megyében. Ugyanakkor a Kovászna megye turizmusa mutatta a legdinamikusabb fejlődést a turisták és  vendégéjszakák tekintetében, hiszen az elmúlt években folyamatosan tíz százalék közti emelkedést sikerült elérni – hangzott el a székelyföldi turizmus teljesítményét elemző sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.

A háromszéki önkormányzat alelnöke, Grüman Róbert szerint 2015-ben még 97.000 vendég látogatott Kovászna megyébe, de miután kiemelten és erőteljesen elkezdték népszerűsíteni a térséget, ez emelkedő tendenciát kezdett mutatni, így tavaly már 118.000 turista több mint félmillió éjszakát töltött Háromszéken. Grüman Róbert szerint látványosnak mondható ugyan a háromszéki turizmus teljesítményének növekedése, de ezt az időszakot csak felkészülésnek tekintik, mivel arra számítanak, hogy előbb-utóbb Kovászna megye közelében is megépül az autópálya és elkészül a brassói nemzetközi repülőtér, aminek köszönhetően megduplázódik a térségbe látogató turisták száma.

Székelyföld turizmusa számokban

László Endre a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke a hivatalos statisztikai adatok alapján ismertette a térség idegenforgalmi teljesítményét. Ugyanakkor leszögezte, hogy a valóságban több vendég látogatott Székelyföldre, mint ami a statisztikákban szerepel, mivel egyrészt nem minden szálláshely köteles jelenteni a vendégeit és az azok által eltöltött éjszakák számát, másrészt akinek kötelessége lenne jelentéseket adni, azok se minden esetben teszik ezt meg.

A háromszéki turisztikai szakember szerint a statisztikák alapján tavaly Maros megyébe érkezett a legtöbb turista, szám szerint 568 482 személy, ezt követi Hargita megye 215 405 vendéggel, majd Kovászna megye 118 724 turistával. A trendek viszont azt mutatják, hogy Háromszéknek sikerült leginkább növelnie a turisták számát tavaly 10,51 százalékkal, miközben Hargita megyében a növekedés 7,54 százalékos volt, Maros megyében pedig 5,14 százalékos.

A másik fontos szempont az eltöltött vendégéjszakák száma, hiszen ez jelentősen befolyásolja a szálláshelyek bevételeit. Kovászna megyében tavaly 545 658 vendégéjszakát jelentettek hivatalosan, ami 3,34 százalékkal több mint egy évvel korábban. Hargita megyében tavaly 479 709 vendégéjszakát töltöttek ami 1,51 százalékos növekedést mutat. Maros megyében pedig 1 056 499 vendégéjszakát jelentettek hivatalosan a szálláshelyek, ez viszont csökkenő tendenciát mutat, hiszen egy évvel korábban 1,7 százalékkal jegyeztek több vendégéjszakát.

László Endre szerint Kovászna megye turizmusa jól teljesít a vendégéjszakák tekintetében, hiszen a turisták átlag 5 éjszakát töltöttek Háromszéken, miközben Hargita és Maros megyékben átlag 2 napot szálltak meg. A székelyföldi turisztikai klaszter elnöke szerint a térségre a belföldi turizmus jellemző, a növekedéshez hozzájárultak a vakációs jegyek is. Hozzátette, Háromszéken e tekintetben is van ahová fejlődni, mivel a szálláshelyek csupán fele fogadja el a vakációs jegyeket, ezért tájékoztatási kampányt indítanak, hogy a vállalkozók és felhasználók is megértsék a vakációs jegyekben rejlő lehetőségeket.

Kevés a turizmus fejlesztésre szánt uniós forrás

Gyerő József, Kovászna város polgármestere kifejtette: meg szeretnék változtatni a háromszéki fürdőváros turizmusának jellegét, hiszen jelenleg az államilag támogatott kezelési jegyekkel érkezik a legtöbb vendég, és szeretnék korszerűsíteni a fürdőváros turisztikai kínálatát. Pályázni szeretnének egy fürdőközpont építésére, ahol értékesítik az ásványvíz forrásokat, illetve kikapcsolódási lehetőséget teremtenek a turistáknak. A polgármester szerint gondot jelent, hogy a Központi Fejlesztési Régióban a hat megye számára mindössze 18 millió euró pénzkeret volt turisztikai infrastruktúra fejlesztésre, ami a szükségletekhez képest elenyésző.   

Hozzátette: Kovászna városában egyetlen háromszéki településként bevezették a turisztikai illetéket, amelyből tavaly 548.000 lej folyt be a városkasszába, ezt a pénzt a turizmus fejlesztésére fordítják vissza. Ez ugyanakkor arra is lehetőséget teremt, hogy pontos kimutatást tudjanak vezetni a Kovásznára érkező turistákról. Ez szerint tavaly 59.000 turista összesen 577.000 éjszakát töltött el a fürdővárosban.

Összefogással lehet megfelelő uniós programokat kialakítani

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy az infrastrukturális, vidék és turizmus fejlesztések uniós alapokból finanszírozhatóak, viszont a román kormány hibás tervezését mutatja, hogy vannak olyan turisztikai és infrastrukturális programok, amelyekben már elfogyott a pénz, míg más fejezeteknél nem sikerült lehívni az uniós összegeket. Az EP képviselő szerint a helyi, országos és brüsszeli képviselet összehangolt munkájára van szükség, hogy a következő költségvetési ciklusban megfelelő vidékfejlesztési és infrastruktúra építést támogató pályázatok legyenek.

"Semmi újat nem kell kitalálni, mindössze nyitott szemmel járni és a sikeres európai megoldásokat adaptálni a helyi körülményekhez. Dél-Tirol lehet a példa, amely természeti adottságai szempontjából Székelyföldhöz hasonlít, de a néhány évtizeddel ezelőtt innovatív módon korszerűsítették turizmusukat, amely hozzájárult a jelenlegi fejlettségi szintjük eléréséhez" – mondta a politikus.