Stabil gazdaságnak stabil adórendszere kell hogy legyen. Romániának nincs ilyen adórendszere, sőt az adótörvénykönyv folyamatos változásai miatt térség országai közül is a legkiszámíthatatlanabb az üzleti élet – mutatott rá Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adótanácsadó nemrégiben Romániát képviselte a Budapesten szervezett Adózás Európában című nemzetközi konferencián, ahol a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete meghívására magyarországi, romániai, ciprusi, csehországi, szerbiai és szlovákiai adószakértők ismertették országuk adórendszerét.

Előadásában Debreczeni László rámutatott, hogy a hazai adótörvénykönyvet három és fél éve fogadták el, azóta 40 alkalommal módosították, ebből 15 alkalommal az elmúlt egy évben. A legutóbbi módosítás múlt pénteken történt. Az adószakértő szerint a budapesti konferencián résztvevő szakembereket is megdöbbentette a romániai rendszer kiszámíthatatlansága, hiszen történik mindez annak ellenére, hogy a törvény kimondja: az előreláthatóság elve alapján év közben nem lehet új adót bevezetni, vagy a meglevőt módosítani, a módosításnak legkevesebb hat hónappal az életbe lépése előtt meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.

Ezzel szemben az elmúlt egy évben havonta akár többször is változott az adótörvény és a módosítások nagy része rögtön, vagy a következő hónap elejétől életbe is lépett. Debreczeni László a Maszol érdeklődésére elmondta: a romániai gyakorlat éles ellentéte a ciprusi helyzet, hiszen az ottani előadó mindössze egy fehér lapot mutatott be, mivel országában az elmúlt két évben egyszer sem módosították az adótörvényt.

Nem állunk jól az adóhivatal digitalizációja terén sem

Az Országos Adóhivatalnak (ANAF) alig egymillió online felhasználója van, de az informatikai rendszer akadozása miatt őket sem tudja rendesen kiszolgálni, mutatott rá Debreczeni László, aki emlékeztetett, hogy az adóhivatal korábban 70 millió eurós hitelszerződést kötött az informatikai rendszerének fejlesztésére. Ebből 18 millió eurót költöttek el, de kevesebb mint felét valós IT- fejlesztésre, a többit pedig tanácsadásra, a maradék összeget nemrég visszamondták.

A sokadik halasztás után idén kötelezővé vált elektronikus kasszagép használata is visszás, hiszen az ország legkisebb boltja is fel van ilyennel szerelve, de ANAF informatikai rendszere nem képes valós időben fogadni a kasszagépek által szolgáltatott adatokat. Jelenleg az online pénztárgépek valójában offline-ként működnek, hiszen a cégek minden hónapban adathordozón viszik be a pénzügyre a forgalmi mérleget. Debreczeni László szerint a rendszer lényege az lenne, hogy az adóellenőr a bolt előtt megállva látja, amint zajlik egy adás-vétel, és táblagépén ellenőrizni tudja, hogy a tranzakció megjelent-e a rendszerben. Erre most nincs lehetőség.

A hazai adórendszer digitalizálásának jövőjére nézve Debreczeni pozitívumként értékelte, hogy az ANAF 18 millió eurós pályázatot nyert, amiből 2021 végéig olyan rendszert építenek ki, amely által a nagy adófizetők állandó jelleggel össze lesznek kapcsolva az adóhatósággal, és minden tranzakciót elektronikusan ellenőriznek. A program elemzi a beérkező adatokat, és azonnal kiszűri a hibákat, így az adóellenőröknek nem kell a helyszínen vizsgálódniuk.