Annak érdekében, hogy az éghajlatváltozással és a tiszta energiára átállással kapcsolatos célkitűzések még hangsúlyosabban jelenjenek meg az uniós politikában, az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére vonatkozó tárgyalási irányelveit - közölte az uniós tanács hétfőn.

A tájékoztatás szerint a tárgyalási irányelvek elfogadásával megbízta az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Energia Charta Egyezmény korszerűsítéséről. A tárgyalások célja az egyezmény rendelkezéseinek korszerűsítése azért, hogy ezekben figyelembe lehessen venni a fenntartható fejlődési és az éghajlat-politikai célokat, valamint a beruházás-védelemmel és a beruházó és az állam közötti vitarendezéssel kapcsolatos modern normákat. A korszerűsített egyezmény céljai között szerepel az energiaágazatban végrehajtott beruházások elősegítése fenntartható módon, valamint jogbiztonság teremtése és magas szintű beruházásvédelem biztosítása.

Az uniós tanács leszögezte: egyértelművé kell tenni, hogy az Európai Unió (EU) megkövetelheti a nem uniós országok piaci szereplőitől, hogy megfeleljenek az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak, a környezetvédelmi és a biztonságpolitikai jogszabályokat is beleértve. Az EU célja az lesz, hogy a beruházásvédelmi rendelkezések összhangba kerüljenek az EU és a tagállamok által nemrégiben kötött megállapodásokban szereplő korszerű normákkal. Az EU annak biztosítására is törekedni fog, hogy a korszerűsített Energia Charta Egyezmény továbbra is magas szintű beruházásvédelmet irányozzon elő. A korszerűsített egyezményben újólag meg kell erősíteni az úgynevezett szabályozáshoz való jogot, azaz a szerződő feleknek azt a jogát, hogy az egészség, a biztonság, a környezet és egyéb közpolitikai célkitűzések védelme érdekében intézkedéseket hozzanak.

Az EU törekszik annak egyértelművé tételére is, hogy a beruházásvédelmi rendelkezéseket ne lehessen a szerződő felek azon kötelezettségvállalásaként értelmezni, hogy nem változtatják meg jogszabályaikat. A beruházó és az állam közötti vitarendezésre vonatkozó rendelkezésekben tükröződnie kell a beruházásvédelmi megállapodásokban alkalmazott uniós szemléletnek és a folyamatban lévő multilaterális reformokkal kapcsolatos uniós álláspontnak.

Az Energia Charta Egyezmény keretet biztosít az energiaágazattal kapcsolatos kereskedelemhez és beruházásokhoz. Az 1998 áprilisában hatályba lépett egyezménynek jelenleg 53 aláírója és szerződő fele van, köztük az uniós tagállamok többsége, az EU és az Euratom.