Halmihegyi bor, bükkaljai méz, csomaközi almalé és zakuszka, hadadi kézműves búzasör, sváb krumplis kenyér, szatmárhegyi kolbász és szalonna, avasi ásványvíz, egri szörp – két évnyi munka eredményeként Szatmári Termék védjegy garantálja egyrészt a jó minőséget, másrészt az áruházi polcokra való bejutást itthon és olyan külföldi városokban, ahol nagy létszámú szatmári közösség él.

A Partiumi Magyar Napok keretében mutatkozott be a Szatmári Termék védjegy, amelynek rövid távú tervei között egy, a tudatos vásárlást népszerűsítő kampány indítása, termékstandok kihelyezése, valamint Szatmárnémetiben év végéig egy saját bolt megnyitása is szerepel. Ugyanis ma már nem elég „csak” megtermelni a gyümölcsöt, zöldséget, elkészíteni a lekvárt, szörpöt, kolbászt, krumplis kenyeret vagy kipergetni a mézet, meg kell találni a helyi termék útját a helyi (de nem csak) vásárlókhoz, fogyasztókhoz, és ez az út nem mindig sima és egyenes, annak ellenére, hogy az élelmiszer bizalmi termék, s ezt a bizalmat a település neve is erősíti.

Magyar Lóránd vidékfejlesztési szakember és parlamenti képviselő fejében két évvel ezelőtt fogalmazódott meg az ötlet, hogy a gazdák és a kistérségi társulások összefogásával létrehozza a Szatmári Termék brandet, és e márkanév alatt „kivinni a világba” a nagyon jó minőségű, értékes termékeket, amelyekkel egyébként a vásárló csak elvétve, fesztiválokon, vásárokon tud találkozni. A két évnyi munka eredményeként pénteken bemutatkozhatott a védjegy, és a brandhez máris csatlakozott tizenegy termelő és gyártó termékei, mert „itt az idő, hogy vásárláskor a Szatmári Termék legyen az első”, hangzott el.

Globalizációs szemét helyett minőségi, friss élelmiszer

A hazai, megye- és országhatáron túlról érkezett egybegyűlteket elsőként és házigazdaként Kereskényi Gábor polgármester köszöntötte, hangsúlyozva: itt az ideje, hogy az igazi termékeket perifériára szorító, globalizációs szemetek helyett minőségi és friss élelmiszereket fogyasszunk helyi termelőktől. „Eddig is büszkék voltunk a szatmári eperre, szilvapálinkára, svábszalonnára és még sorolhatnám a termékeket, amelyek a régió identitását erősítik. Most mindezeket a finomságokat jogilag egy védjegy ernyője alatt összefogtunk és szembeállítjuk a globalizációs szemetekkel. Arra bíztatok mindenkit: egyen-igyon szatmári terméket, amelynek minőségéért a szatmári termelők jót állnak” – fogalmazott.

Pelikán elvtárs közismert, már szállóigévé vált, a magyar narancsot minősítő szavait idézte beszédében Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese: kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk. „Persze ma már tudjuk, hogy a helyi termék nem is sárgább, nem is savanyúbb, hanem finomabb és egészségesebb is, mint a reklám-tökéletességű import, de sajnos az ára is magasabb” – mondta, emlékeztetve arra is, hogy a regionális vagy kistérségi márkanév adta lehetőségekkel már nagyon sok helyen élnek a termelők és sikeresen hódítanak meg olyan piacokat, ahová egyen-egyenként hiába próbálkoztak betörni. „A Szatmári Termék védjegy megjelenése nem csak a termék népszerűsítését jelenti, de a turizmus, a gasztro-turizmus, a szellemi tulajdon is esélyt kap a védjegy oltalma alatt, akárcsak a gazdák, a termelők” – nyomatékosított. 

Hazai ízek a külföldön élő szatmáriaknak is

Pataki Csaba megyei tanácselnök felidézte azt a pillanatot, amikor Magyar Lóránd és a LEADER-egyesületeket koordináló Tóga István „kéz a kézben” megálltak előtte, s elmondta: szükség van egy márkanévre, egy brandre, mert anélkül a jó minőségű szatmári termékek nem lesznek, nem lehetnek ismertek a megyehatáron túl és a szatmáriak is csak elvétve tudják majd megvásárolni. Megköszönte a kistérségi társulásoknak a pályázati, kiállítási, termékbemutatási lehetőségeket, amelyekkel mind a helyi termelőket segítették – a megyei tanács pedig azzal segítette őket, hogy biztosította és a jövőben is biztosítani fogja a GAL–os pályázatok önrészét.

„Mégha egy lejjel, de akárcsak egy banival is többe kerül az áru a Szatmári Termék-bemutatóüzletben, de a vásárló tudja, hogy az a lej vagy bani itt marad Szatmáron. Nem mellékesen: a vásárló a termelő szemébe tud nézni, ami azt is jelenti, hogy a termelő sem adhat alább a minőségből. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a védjegy oltalma alatt a szatmári ízeket sokkal könnyebben el lehet vinni azokba az országokba, ahol szatmáriak vannak, élnek és akiknek nagyon hiányoknak a hazai ízek. Elég csak a Németországban élő sváb, a Spanyolországban és Olaszországban, Angliában vagy épp Magyarországon élő szatmári közösségeket említeni, de tudom, hogy kelt már át az óceánon is a szatmári pálinka, bor, lekvár vagy szalonna. S ilyen megközelítésben a Szatmári Termékek ott kell majd legyenek több mint húsz ország üzleteinek a polcain” – fogalmazott.

Ezt követően az ötletgazda Magyar Lóránd képviselő mutatta be a projektet, illetve annak „alapozását”, amelynek során Tóga Istvánnal járták egyrészt a megyét felkeresve a termelőket, másrészt a már jól működő hasonló kezdeményezéseket Dél-Tiroltól kezdve a Balaton környékén át Székelyföldig. „Harcolni kell a fogyasztói trenddel. Sajnos nagyon sokszor már nem a minőséget, hanem az olcsóságot helyezik előtérbe, az olcsóság pedig szinte minden esetben egyet jelent az import termékkel, ugyanakkor egy-két nagyon ritka kivételtől eltekintve, az áruházláncok nem engednek teret a helyi terméknek, de úgy véljük, a védjegy ezen is segíthet. Nem újdonság, nem mi fedeztük fel a meleg vizet, „csak” alkalmazni akarjuk, a mindennapi gyakorlatba ültetni: visszatérni az eddigi természetes úthoz, azaz a fogyasztó a termelővel legyen direkt kapcsolatban” – hangsúlyozta.

Mint rámutatott, a projekt célja a helyi termelők megerősítése mellett a lokálpatriotizmus erősítése és a helyi termékek ismertségének és elismertségének a növelése, a csatlakozási kritériumok pedig szigorúak: a feldolgozott alapanyagok legkevesebb 60 százaléka szatmári kell hogy legyen, a termékek pedig tartósítószer- és színezékmentesek. A védjegyhez való csatlakozásról egy szakértői bizottság dönt majd. Egyébként a védjegy a nem élelmiszer kategóriába tartozó, kézműves termékekre is él, amennyiben a termék országosan elismert hagyományos termékként, fél évszázadra dokumentálható története van és előállítása hagyományos módszerrel történik.

A projekt rövid távú tervei között szerepel egy, a tudatos vásárlást népszerűsítő kampány indítása, termékstandok kihelyezése, valamint legkésőbb év végéig egy saját bolt nyitása is, amiben Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala a partner. A Szatmári Termék arculata könnyen felismerhető és megjegyezhető, ugyanakkor más termék lógója mellé is könnyen elhelyezhető embléma, amelynek része a jellegzetes szatmári termékek (bor, lékvár, gyümölcs), a kosár és a szív motívum is.

A folytatásban Becze István a Hargita megyei tanács képviseletében osztotta meg a Székely Termék védjeggyel kapcsolatos, több mint tíz éves tapasztalatait, majd a termelők beszéltek a védjegy létrehozásának fontosságáról, röviden bemutatva termékeiket is.