Bukarest nem segíti, inkább akadályozza az uniós pénzforrások felhasználását, ezért közös frontot alkottak a Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék és települések önkormányzati vezetői. Azt kérik a bukaresti döntéshozóktól, alkossanak olyan jogszabályi környezetet, amellyel nem akadályozzák, hanem segítik az önkormányzatok munkáját és az Európai Uniós pénzforrások felhasználását.

Szerdán a háromszéki Maksán, a Benke kúriában tartotta negyedéves gyűlését a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa, ahol elfogadták a fejlesztési ügynökség tevékenységi beszámolóját és egyeztettek a következő uniós költségvetési ciklus, a 2021-2027-es időszak prioritásairól. A találkozón Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Maros és Szeben megye tanácselnökei, a megyeszékhelyek polgármesterei és a városokat, községeket képviselő önkormányzati vezetők vettek részt, ők alkotják a fejlesztési régió tanácsát. 

Elvesztett évek, nehézkes közbeszerzés

A tanácskozás jó hangulatban indult, hiszen a házigazda Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök egy kisfilmet mutatott be a „kastélyok és kúriák földjének” nevezett Kovászna megyéről. A folytatásban viszont előkerültek a panaszok is. A háromszéki tanácselnök rámutatott, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból elveszett az első három és fél év, amire Románia végre megnyitotta a pályázati lehetőségeket. Most egy évvel a ciklus vége előtt kezdték aláírni a finanszírozási szerződéseket, jobb esetben a kivitelezési szerződéseket, és csak szerencsés esetben lehet odáig eljutni, hogy elkezdődjenek a munkálatok.

Tamás Sándor szerint az önkormányzatok nagyon szűk mezsgyén mozoghatnak, ezért sok uniós pályázat elakad a kivitelezés során, ami nyilván rontja az európai források felhasználási arányát. Példaként a közbeszerzési törvény által előírt legalacsonyabb ár elvét említette, hiszen gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a licitre jelentkezők sokszor az eredetileg meghirdetett ár alá ajánlanak, ám nyilvánvaló, hogy abból az összegből nem tudnak megfelelő minőségű munkát végezni, ezért utólag toldani-foldani kell a projektek költségvetését. Emellett azt tapasztalják, hogy ötévente megduplázódik a bürokrácia és az ezzel járó papírmennyiség is – hangsúlyozta Tamás Sándor. Ugyanakkor gondot jelent a szakemberek hiánya, például a térségben sok műemléképület felújítása azért torpant meg, mert kevés az A-kategóriás műemlékek restaurálására engedéllyel rendelkező műépítészek száma.

A kétszázalékos önrész fikció!

A háromszéki tanácselnökhöz hasonlóan vélekedett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is, aki szerint fikció, hogy az uniós pályázatoknak mindössze két százalékos önrésze van. Magyarázata szerint nehezen lehet kivitelezőt találni az építkezési projektekre, és miután a kormány 50 százalékkal megemelte az építőiparban érvényes minimálbért, többször ki kell igazítani az ajánlatot. Példaként említette, hogy Csíkszereda 35 millió lejre nyert iskolafelújítási pályázatot, ám erre az összegre nem találtak kivitelezőt, ezért saját pénzből kellett kipótolniuk az árat. Jelenleg 63 millió lejnél tartanak és még nincs, aki vállalná a munkát.

A Központi Fejlesztési Tanács soros elnöki tisztségét ellátó Brassó megyei tanácselnök, Adrian Ioan Veștea egyetértett azzal, hogy módosítani kell a törvényeket. Adrian Veștea hangsúlyozta: közös frontot kell alkotniuk, hogy európai szinten egységes elbírálási rendszere legyen az uniós projekteknek.

Háromszék bicikliutak építésére is kér pénzt az uniótól

A maksai tanácskozáson Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Ügynökség igazgatója vont mérleget a 2014-2020 közötti költségvetési időszak eddigi megvalósításairól. Eszerint a jelenlegi hétéves  ciklusban 788,89 millió eurós keret áll rendelkezésre a térség hat megyéje számára. Az idei év első feléig 1470 projektet nyújtottak be és ebből 597 pályázat esetében kötötték meg a finanszírozási szerződést, ezek összértéke 648,77 millió euró.

További 52 pályázat esetében folyamatban van a szerződéskötés, 311 projekt még elbírálás alatt van, mondta Simion Crețu. Hozzátette: a központi régióban 388 támogatási szerződést kötöttek a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére, 75-öt az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, 32 szerződést a kulturális örökség megőrzésre, 17-et a közúti infrastruktúra modernizálására.

A háromszéki munkaülésen napirenden szerepelt az unió következő, 2021-2027 közötti költségvetési időszakra való felkészülés is. A hat erdélyi megye önkormányzati elöljárói egyetértettek, hogy több pénzforrásra van szükség a turizmus fejlesztésére, ugyanis ez meghatározza a régió gazdasági fejlődését. Kovászna Megye Tanácsa részéről Henning László alelnök javasolta, hogy a prioritások közé vegyék be a bicikliutak építését is, ugyanis egyre nagyobb az igény ezekre.