A háromszéki elöljárók a beruházás engedélyezése előtt párbeszédre hívják a Holzindustrie  Schweighofer faipari óriáscég vezetőit, hogy megnyugtató válaszokat adjanak az elmúlt hetekben felmerült kérdésekre.

A Kovászna megyei tanács elnöke, Tamás Sándor csütörtöki sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte: törvényesen és tisztességesen kívánnak eljárni, úgy, hogy egyenlő távolságot tartanak a beruházást ellenző és azt támogató álláspontok között. A politikus szerint nem tudják megtagadni az urbanisztikai engedély kiadását, ha az iratot a vállalkozó a törvényeket betartva igényli.

Az osztrák cég nevében egy háromszéki tervező április 11-én nyújtotta be az urbanisztikai engedélyre való igényét, amire 30 napok belül kell válaszolni. Tamás Sándor szerint a megyei tanács szakirodájának a rétyi önkormányzat jóváhagyását kell kérnie. Réty község tanácsa pedig két problémát azonosított: egyrészt a Schweighofer tulajdonában lévő 70 hektáros területen van egy közösségi tulajdonban lévő kút és az azt övező terület, ugyanakkor a helyi önkormányzat a döntés előtt a lakosság véleményét is ki szeretné kérni a témában.

Tamás Sándor elmondta: ha a rétyieknek és önkormányzatnak nem lesz kifogása a beruházás ellen, akkor a megyei önkormányzat az urbanisztikai engedély kibocsátását tucatnyi szakhatóság véleményezésétől teszi függővé: környezetvédelem, közegészségügy, vízügy, útügy, de hatástanulmányokat kérnek a talajfeljavító vállalattól, a mezőgazdasági igazgatóságtól, geológusoktól, a védelmi és a belügyminisztériumtól, a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), illetve régészeti feltárást is kell végezni. A politikus szerint a Kovászna megyei tanács feladata, hogy segítse a munkahelyteremtést és az ipar megtelepedését, de nem mindenáron, először megnyugtató válaszokat kell kapni a felmerült kérdésekre.

Klárik: az osztrákok szépítik a valóságot

„Ha csupán érzelmek alapján kellene dönteni, akkor én is inkább ellenezném a beruházást” – fejtette ki Klárik László. A háromszéki RMDSZ szenátor szerint józanul kell mérlegelni, ehhez azonban szükséges, hogy a Schweighofer „kiteregesse a kártyáit és válaszokat adjon”. Klárik arra kéri a vállalkozót, hogy bár a törvény erre nem kötelezi, jöjjön, és adjon megnyugtató válaszokat. „Egy ilyen befektetést biztosan több mint egy éves rákészülés előzött meg a cég részéről, ezért kérjük, ne várja el a helyi közösségtől, hogy megfelelő információk hiányában egy-két hónap alatt döntsön” – mondta Klárik László, aki egy elemzést is végzett a Rétyre tervezett óriás fafeldolgozó vállalat tevékenységének várható hatásairól.  

A háromszéki szenátor megállapította, hogy a vállalkozó által bemutatott számok – 150 millió eurós befektetés, 650 munkahely és évi 800 ezer köbméter évente feldolgozott famennyiség – inkább szépítik a valóságot, de feltehetően nem is állnak túl messze az igazságtól. Klárik elemzése szerint a 650 munkahely a Kovászna megyei alkalmazottak 0,8 százalékát jelentené. Ha a Schweighofer az országos átlagbért fizetné alkalmazottainak, az összeg évi 2,7 millió euró fizetést jelentene. Emellett a háromszéki erdőtulajdonosoknak jelentene évi 3,6 millió eurós többletbevételt, hiszen a cég megjelenésével várhatóan 20 euróval növekszik meg a lábon álló fenyőfa árának köbmétere, így az ár elérheti a 230 lejt is.

Klárik László számítása szerint a fizetésekből és a fa árának emelkedéséből Kovászna megye gazdaságába évente 6,5 millió euró pénztöbblet érkezne. Ez első látásra hatalmas összeg, de nem emeli lényegesen Háromszék gazdasági potenciálját, ugyanis a megye évi bruttó nemzeti összterméke (GDP) 1,2 milliárd euró. A Schweighofer megjelenése lényegesen javítaná Réty község bevételeit, hiszen ingatlanadóként évi 440 ezer és 1 millió euró közti összeget fizetne be a község kasszájába, ami a település költségvetésének duplája.

A Klárik László elemzése rámutat, hogy a Holzindustrie Schweighofer legutóbbi, 2011-es könyvelési mérlege szerint a cég négy gyárában – Szászsebes, Radóc, Comănesti és Szeret – lévő befektetett eszközök 157 millió euró értékűek, forgóeszközei pedig 112 millió euróra rúgnak, és összesen 1267 alkalmazottja van. A Schweighofer hivatalos honlapja szerint 2500 alkalmazottja van Romániában, a két legnagyobb gyárában – Sebesen és Radócon –400-500 között mozgott az alkalmazottak száma.

A politikus szerint az évi 800 ezer köbméter faanyag is inkább lefele van becsülve, hiszen a sebesi gyárban évi 1,3 millió-, a radóciban 1,5 millió köbmétert dolgoznak fel, így várhatóan ennyivel kell számolni Háromszéken is. Az RMDSZ szenátora a veszélyek között említette, hogy a Kovászna megyei faipari vállalkozásoknál összesen 1888 ember dolgozik, jelenleg kiegyensúlyozott a piac, viszont az óriásbefektető megjelenésével ez felborulhat, hiszen a Schweighofer diktálná a játékszabályokat, és több mind bizonyos, hogy nyersanyag hiányában fűrésztelepek zárnának be. Ez főként Erdővidéken jelentene gondot.

Klárik a háromszéki faipari vállalkozók és Schweighofer viszonyát a törpe-óriás közti viszonyként mutatta be. Elemzése szerint a Schweighoffer huszonháromszor nagyobb üzleti forgalmat valósít meg az összes háromszéki faiparosnál, emellett a profitja százszor nagyobb, mint a többinek együttvéve. Veszélyt jelent még, hogy legalább napi 3000 köbméter fa érkezne Rétyre, vagyis óránként 4-7 teherautó érkezne és hagyná el a gyár kapuját óránként. A gyár biomasszával üzemelő hőközpontjának akkora az energiaszükséglete, mint egy harmincezres kisvárosnak, ami egészségkárosító füstkibocsátással jár.

Klárik László veszélyként azonosította, hogy a Schweighofer honlapján azt írja: nyitott minden erdő felvásárlására, bérlésére és kitermelésére, ugyanakkor megjelenése megosztja a társadalmat –mutatott rá a háromszéki szenátor, aki arra kéri a vállalkozót, hogy adjon válaszokat a felmerülő kérdésekre, hogy a közvélemény és a hatóságok minden információ birtokában tudjanak dönteni az ügyben.