Az uniós tagállamoknak új lendületet kell adniuk a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan méltányos és kiegyensúlyozott hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt - jelentette ki Günther Oettinger uniós költségvetési biztos szerdán a következő hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélését követően.

Az uniós biztos aláhúzta, az uniós vezetőknek egyértelmű álláspontot kell meghatározniuk a gyors megállapodás érdekében egyebek mellett a finanszírozás és a szakpolitikai prioritások közötti kapcsolat szorosabbá tételével, valamint az uniós költségvetést a jogállamisággal összefüggő általános hiányosságokkal szemben védő eszközök megerősítésével.

Tájékoztatása szerint az uniós bizottság olyan, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) utáni első költségvetési javaslatot terjesztett elő, mely az unióban maradó 27 tagország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát tenné ki. Az EU jelenleg bruttó nemzeti jövedelmének 1,16 százalékát fordítja a költségvetésre, ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is. A javasolt költségvetés tehát már a jelenlegihez képest is csökkentést jelent, a hiány 84 milliárd eurót tesz ki a költségvetési időszak alatt - emelte ki.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós költségvetés további csökkentése azzal járna, hogy az EU nehezen tudná prioritásait megvalósítani, miközben az európai mezőgazdasági termelők, diákok és kutatók, illetve az uniós költségvetés több százezer egyéb kedvezményezettje számára elengedhetetlenül fontos támogatást biztosítani. Ezzel kapcsolatban a vezetőknek azt is mérlegelniük kell, milyen új, a szakpolitikai prioritásokhoz szorosabban kapcsolódó forrásokból lehetne bevételt nyerni az uniós költségvetés számára. Ilyen forrást jelenthetnek a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevételek, vagy az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján meghatározott hozzájárulások - közölte.

Egyebek mellett elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság javaslatában új egyensúlyt kívánt teremteni az uniós költségvetésből finanszírozott szakpolitikai területek között. Míg a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is lényeges szerepet játszik majd Európa jövőjének alakításában, folyamatban van az új prioritásokkal összhangban álló korszerűsítésük. Ezzel egyidejűleg több forrás jut olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területekre, mint a migráció, a kutatás és innováció, a hallgatói mobilitás, az éghajlat-politika, a határigazgatás és biztonság, a digitális átállás, valamint a védelem és az unió külső tevékenysége.

"A megállapodás érdekében mindenkinek kompromisszumra kell törekednie. Napjaink nagy kihívásai közepette nem engedheti meg magának Európa, hogy hosszú távú költségvetése késsen. Eljött a felelősségvállalás és a döntés ideje" - fogalmazott Oettinger.