A hivatalos dokumentumok szerint mégsem érintené Szatmárt az eredeti tervek szerint a román-magyar határtól Suceaváig tartó Északi Autópálya. A megye vezetése csak találgatja, hogy mi történhetett.

A köztudatba csak bő másfél éve került be igazán az Északi Autópálya megnevezés, amely az országhatártól Szatmárnémetin – Nagybányán – Désen –  Besztercén – Dornavátrán keresztül vezet (majd) Suceaváig, s amely összekapcsolódik a már Szatmárnémeti határában kopogtató M49-es gyorsforgalmi úttal, ami a magyarországi M3-as autópályára vezet.

Egy Szatmárnémetit is érintő, Románia és Magyarország közötti gyorsforgalmi út szükségessége több mint húsz éve megfogalmazódott, 2005-ben egyezség is született a megépítéséről a két ország között. Ugyanebben az időszakban készíttette el saját költségén a Szatmár és a Máramaros Megyei Tanács annak a gyorsforgalmi útnak a megvalósíthatósági tanulmányát is, amely Nagybányát Szatmárnémetivel kötné össze. Ezt a dokumentumot annak rendje s módja szerint át is adták az akkori kormánynak, az épp aktuális szállításügyi miniszternek. Ez a tanulmány napjainkra az Északi Autópályává avanzsált, illetve a nyomvonal egy részét „használták fel” Szatmárnémeti jelenleg épülő körgyűrűjének kialakításánál.

Bő évtizednyi stagnálás következett, mert nehezen sikerült eldönteni a végleges nyomvonalat, és kérdéses volt, hogy a metszési pont Csengersima-Pete határvonalon lesz-e, vagy más irányba viszik az utat, hogy a Natura 2000-es természetvédelmi területet elkerülje. Ezután Magyarországon is mozgásba lendült a gépezet: az M3-as autópálya leérkezett Mátészalkáig, kiírták a Mátészalka és Csengersima közötti M49-es gyorsforgalmi út második szakaszára is a közbeszerzést, idén tavasszal pedig a magyar és a román kormány szakemberei megkezdték az egyeztetést a két ország közötti közlekedésfejlesztésről.

A felek úgy döntöttek, az M49-es gyorsforgalmi út Csenger-Óvári vonalon fogja átlépni az országhatárt, és  összekapcsolódik a Szatmárnémeti–Suceava Északi Autópályával. Mindezek a lépések idehaza is mozgásba lendítették az ügyet: Răzvan Cuc ex-szállításügyi miniszter májusban bejelentette: jelentős anyagi források állnak rendelkezésre, az Északi Autópálya részét képező országhatár–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út pedig olyannyira kiemelten fontos beruházás, hogy nem várnak vele az országos közútkezelő társaság (CNAIR) által betervezett 2022-ig, hanem már 2019 augusztus végétől elstartoltatják, mert van rá lehetőség.

Ezt követően november 3-án, ugyancsak Szatmárnémetiben, Cuc bejelentette: november 4-én, hétfőn felkerül a Közbeszerzések Elektronikus Rendszerébe (SEAP) az Északi Autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére kiírt versenypályázat. Kis késéssel, szerdán délután valóban fel is került – picit lerövidített távhosszal, ugyanis a  Nagybánya – Szatmárnémeti – országhatár közötti szakasz szőrén-szálán eltűnt belőle, az autópálya Suceavától csak Nagybányáig tart.

A kiírás egyébként három ütemre (Nagybánya – Beszterce; Beszterce – Dornavátra és Dornavátra – Suceava) tagolta az autópályát, a jelentkező cégek január elejéig nyújthatják be ajánlataikat, míg a licit nyerteseinek nem kevesebb mint 15 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy elkészítsék a megvalósíthatósági tanulmányokat.

„Fejetlen kapkodás az egész”

Az autópálya-csonkítás ténye meghökkentett mindenkit, hiszen korábban Szatmárnémeti és Nagybánya volt a gyorsforgalmi út kezdeményezője, másrészt pedig a szatmárnémeti körgyűrű – országhatár (Óvári) közötti szakaszra gondolt gyorsforgalmi út (ami aztán tovább visz az M49-esre, majd M3-asra) megvalósíthatósági tanulmányát szintén kiírták a SEAP-ra.

„Fejetlen kapkodás az egész, annyiféle stratégiája és időzítése volt ennek az autópályának meg szakaszainak, hogy ember legyen a talpán, aki nem zavarodik bele. Răzvan Cuc valószínűleg színtiszta kampányból nyomta át most az utolsó pillanatban, de nem tudni, az új kormány mihez kezd majd vele. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy anyagi források hiányára hivatkozva leállítja az egészet” – kommentálta a fejleményeket Ilyés Gyula volt szatmárnémeti polgármester.

Az RMDSZ politikusa szerint nem világos, hogy a kihagyott Szatmárnémeti–Nagybánya közötti szakasszal mit akar a kormány. „Talán arra gondoltak: ha már ott van a 2005-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány, minek újat készíttetni, elég azt a régit aktualizálni. Persze mindez csak találgatás. De az röhejes: ha Moldovát ki akarom vinni Európába, miért állok meg Nagybányánál az úttal?” – fogalmazott Ilyés Gyula.

Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök szintén értetlenül áll a helyzet előtt. „Talán azt tervezik, hogy aktualizálják azt a több mint 15 éves megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek egy részét felhasználták a körgyűrű kialakításánál? S aztán egy külön közbeszerzési eljárásra írják ki? De így nem egészséges, hiszen utóvégre egy összefüggő útról beszélünk, s mi a garancia arra, hogy a különböző szakaszok ugyanakkorra, vagy nagyjából ugyanakkorra készülnek?” – nyilatkozta a tanácselnök.