Székelyföld egyre inkább lemarad az erdélyi gazdasági versenyben – legalábbis a GDP alakulása ezt mutatja. Ezt a lemaradást érdekes módon az átlagjövedelmek alakulása nem feltétlenül tükrözi. Az Erdélystat elemzéseinek segítségével kerestük a választ arra, hogy Székelyföld valójában mennyire szegény.

Erdély az országos GDP mintegy 32-33 százalékát teszi ki, az elmúlt tíz évben stabil maradt ez az arány – derül ki az Erdélystat elemzéseiből. A romániai történelmi régiók közül Moldva súlya csökkent a leginkább ebben az időszakban. Alapvetően a fővárosi régió fejlődött hangsúlyosan, itt az egy főre eső bruttó hazai termék 4 ezer euróról 23000-re nőtt 2000 és 2018 között. A növekedés üteme Erdélyben is hasonló, viszont itt az egy főre eső GDP majdnem 2,5-ször kisebb mint a Bukarest-Ilfov régióban. A főváros centrumjellege adott, így van ez más fővárosok esetében is. Bukarestben van bejegyezve a nagyvállalatok többsége, ide jön a legtöbb külföldi tőke, itt a legnagyobb a vállalkozási kedv, itt regisztrálódik a kormányzati fogyasztás jelentős része – derül ki az elemzésekből.

Erdély gazdasági aránytartása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a régión belüli egyenletes lenne a fejlődés – mutatnak rá az Erdélystat elemzői. Alapvetően két csoportot különíthetünk el Erdélyen belül: vannak a gazdaságilag fejlődő, prosperáló régiók, ilyen a Bánság, Közép-Erdély és Dél-Erdély, alapvetően Temes, Kolozs, Brassó és Szeben tekinthető a gazdasági fejlődés centrumainak. Ugyanakkor Fehér és Arad megyében is az országos átlag feletti az egy főre eső GDP. A másik csoportba tartozik Székelyföld, Partium és Észak-Erdély, az egy főre eső GDP szempontjából Hargita, Kovászna, Szatmár, Beszterce és Máramaros van jelentősen elmaradva. Ezek gazdasági szempontból periférikus régiót alkotnak.

Ha a fejlődést időben vizsgáljuk, a számok azt mutatják, hogy a távolság, az egyenlőtlenség inkább nőtt a két régiócsoport között – hívják fel a figyelmet az elemzők. Elsősorban Kovászna megye veszített sokat pozícióiból, míg 2000-ben a 8. megye volt az egy főre eső GDP tekintetében az országos rangsorban, 2017-re a 28. helyre csúszott vissza, Hargita a 15. helyről a 29. helyre. Tehát az utóbbi egy, másfél évtizedben Székelyföldön jelentősen enyhébb volt a gazdasági növekedés, mint Erdély más régióiban – mutatnak rá. Partium is lemaradt ebben a versenyben, viszont itt a különbség nem annyira látványos.

„Az okok sokrétűek. A lassabban fejlődő, periférikus régiókban általában olyan gazdasági ágazatok a dominánsak, amelyek alacsony hozzáadott értéket termelnek. Székelyföldön például a könnyűipar, a mezőgazdaság, az erdészet, a turizmus felülreprezentált. Ugyancsak sokat ront az esélyeken az infrastruktúra elmaradottsága, leginkább ezzel magyarázható, hogy például a külföldi befektetések is elkerülik a perifériát. Székelyföldön 477, Észak-Erdélyben 1013, a Partiumban 1145 euró volt 2018-ban az egy főre eső külföldi működőtőke értéke, miközben az erdélyi átlag 1945 euró. A vállalkozó kedv is alacsonyabb. Ha az ezer lakosra jutó cégek számát nézzük, ez Székelyföldön 21, Észak-Erdélyben 22, a Partiumban 26 körüli, miközben Közép-Erdélyben 36, Bukarestben 56 vállalkozás jut ezer lakosra” – mutatnak rá az elemzők.  

Ahol nagy a GDP, az átlagjövedelem is nagy?

„Az egy főre eső bruttó hazai termék és a lakosság jövedelme bár természetesen összefügg, de ez az összefüggés nem olyan erős és egyértelmű, mint azt sokan gondolják. A GDP egy része beruházás, más része kormányzati fogyasztás, és az is előfordulhat, hogy az adott országban termelt javak egy másik országban járulnak hozzá a bérnövekedéshez. Ráadásul az oksági viszony sem egyértelmű teljesen, nem csak a magas GDP növeli a jövedelmeket, de a (pl. külföldről származó) növekvő jövedelem önmagában is megnöveli a GDP-t, például a megugró szolgáltatási árakon keresztül” – olvasható.

Fontos szempont az is, hogy a bérek növekedése nem minden esetben követi a reálgazdaság folyamatait. Most például egyre jelentősebb a munkaerőhiány, ami arra készteti a foglalkoztatókat, hogy magasabb bérrel tartsák meg az alkalmazottakat, annak dacára, hogy a gazdasági növekedés ezt csak részben indokolja. Elég, ha csak a közszférában végrehajtott béremelésekre gondolunk, de jó néhány magánszektori ágazat is erre kényszerült az elmúlt időszakban.

Szintén torzítja a jövedelem szintjét a minimálbér vagy az ágazati minimálbérek, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolata a bruttó hazai termék változásával, és a lakosság jelentős részét érintik. Ha az elmúlt tíz évet nézzük, vannak olyan megyék (pl. Hargita, Kovászna, Temes, Bihar), ahol a GDP átlagon alul, az átlagbér pedig átlagon felül nőtt, amelyek hátterében a fentebb említett okok állnak – részletezik.

Hogyan alakult Székelyföldön az átlagjövedelem?

Az elmúlt tíz évben, 2009 és 2018 között a nettó átlagbér megduplázódott Romániában, 1360-ról 2650 lejre nőtt. Ezek nyers adatok, nincsenek korrigálva az inflációs rátával vagy a vásárlóerővel. Az erdélyi megyék közül Kolozs, Temes, Fehér, Szatmár könyvelhetett el átlagon felüli bővülést, de Maros, Bihar és Kovászna is a középmezőny elején helyezkedik el. Ha az elmúlt öt évet nézzük, akkor biztatóbbak a trendek a magyarlakta megyékben, Hargita, Kovászna, Szilágy, Fehér és Máramaros megyében is átlagon felüli volt a bérnövekedés – derül ki az Erdélystat elemzéseiből.

Ezek a tendenciák az idei évben is folytatódtak, jelenleg a székelyföldi keresetek az erdélyi átlag 88 százalékát, a partiumiak a 89 százalékát tették ki, Kolozsban és Marosban pedig átlag felettiek. Székelyföld felzárkózása részben annak köszönhető, hogy jelentős bővülés volt olyan ágazatokban, mint például a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, amely jelentős súlyt képviselnek az itteni foglalkoztatottak között. Másrészt a már említett minimálbér-emeléseknek is jelentős hatása volt a gazdaságilag gyengébben fejlett megyékben regisztrált bérnövekedésre.

A GDP és a keresetek növekedése miképpen hat a szegénység alakulására?

Ahogy a bruttó hazai termék és az átlagbérek nem függnek minden esetben össze, az átlagjövedelmek növekedése – ha párhuzamosan növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek – nem feltétlenül eredményezi a szegények arányának csökkenését – hívják fel a figyelmet az elemzők.

Az Eurostat az uniós fejlesztési régiók szintjén közli a szegénységi küszöböt és a szegénységi arányt. A szegénységi küszöb a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelem nemzeti mediánértékének 60 százaléka vásárlóerő-egységben számolva. Romániában a szegénységi küszöb alatt élők aránya 23,5 százalékos, és figyelemre méltó, hogy ez az arány nem változott számottevően az elmúlt évtizedben. A fővárosi régió után az erdélyi régiókban kevésbé lesújtó a helyzet. A nyugati régióban 15, az északnyugatiban 18, a közép-régióban 19 százaléka a lakosságnak élt a szegénységi küszöb alatt 2018-ban. Az évenkénti hullámzások elég számottevőek, viszont az erdélyi régiók folyamatosan az országos átlag alatt vannak, míg a regáti régiókban 25-35 százalék körüli a szegénységi arány – derül ki az adatokból.

Egy másik szegénységi mutató a súlyos anyagi depriváció (Severe Material Deprivation, SMD), amely azon személyekre vonatkozik, akik meghatározott kilenc fogyasztási tétel közül legalább négyről anyagi okból lemondani kényszerülnek.

A súlyosan anyagi depriváltak aránya Romániában 17 százalék volt 2018-ban, ami jelentős csökkenést jelent a 2008-as egyharmados arányhoz képest. Ennek a mutatónak az alapján a szegénység az erdélyi régiókban alacsonyabb, az utóbbi két évben 15 százalék alatti. Érdekesség, hogy a fővárosi övezet itt a regáti régióba illeszkedik, ezeken a területeken a depriváltak aránya alapvetően 20-25 százalék között mozog, a legrosszabb a helyzet Munténiában.

Az időbeli trendeket nézve úgy tűnik – a szegénységnek ezt az indikátorát tekintve – Erdély sikeresebben profitált a gazdasági növekedésből, mint a főváros vagy a Regát, hiszen gyakorlatilag harmadolta a súlyos deprivációnak kitettek arányát, szemben a déli és a keleti országrésszel, ahol a legtöbb térségben feleződés sem volt – összegeznek az Erdélystat elemzői.

A cikk Barna Gergő, Kapitány Balázs és Barabás Rita, az Erdélystat munkatársai közreműködésével készült.