A minimálbér biztosan nő, de sok még a homály körülötte
A minimálbér jövő évi megemeléséről egyeztetett kedden a kormány a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel. Arról még nem született döntés, hogy az emelés milyen mértékű lesz.
A Társadalmi Párbeszéd Háromoldalú Országos Tanácsának (CNTSD) keddi ülése után Ludovic Orban miniszterelnök csak annyit mondott: a gazdasági adatok figyelembevételével próbálják meg növelni a minimálbért.
A kormányfő korábban a bruttó összeg 7,2 százalékos emelését lebegtette meg, de Violeta Alxendru munkaügyi miniszter ezt az egyeztetések után nem tudta megerősíteni. „Nem akarunk elhamarkodott döntést hozni” – jelentette ki a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy jövő héten ismét ülésezni fog a társadalmi párbeszéd tanácsa.
Három forgatókönyv van az emelésre
A testület keddi ülésén a kormány bemutatta a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőinek a 2020-as országos bruttó minimálbér megemelésének hatástanulmányát, és három forgatókönyvet javasolt. Ezek mindegyike 7,2 százalékos emelést irányoz elő, de ez az adat nem végleges.
Az első forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4 százalék), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7 százalék) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő. Ez a forgatókönyv azzal az előnnyel jár, hogy a termelékenységi elem biztosítja a minimálbér-politika fenntarthatóságát, az inflációs ráta beépítése pedig a vásárlóerő megmaradását - mutat rá az elemzés.
A második forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4 százalék), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7 százalék) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő. Az első forgatókönyvhöz képest ebbe beiktatnának még egy, a gazdasági növekedéstől függő korrekciós mechanizmust a következők szerint:
- ha a minimálbér emelésének évére előrejelzett és az előző évre becsült gazdasági növekedés közötti különbség +/- 0,5 százalékpont, ami stabil gazdasági növekedést jelent, akkor a minimálbér növekedés 0 százalék;
- ha ez a különbség nagyobb, mint 0,5 százalékpont, de legfeljebb 1,5 százalékpont, akkor ezt arányosan hozzáadják vagy levonják, anélkül, hogy az 1 százalékpontot meghaladnák;
- ha ez a különbség nagyobb, mint 2 százalékpont, ezt, egyeztetve, arányosan hozzáadják vagy levonják, anélkül, hogy a 2 százalékpontot meghaladnák;
A harmadik forgatókönyv szerint a bruttó minimálbér az Országos Statisztikai Intézet (INS) által 2019. októberére számított inflációs rátával (3,4 százalék), valamint az EUROSTAT által 2018-ra számított, egy foglalkoztatottra jutó valós munkatermelékenység-növekedéssel (3,7 százalék) nő, ami összesen 7,2 százalékot tesz ki, azaz a minimálbér 2.080 lejről 2.230 lejre nő.
- 34227 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34229 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34230 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34231 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34232 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34233 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni