Miközben az Orban-kormány azt ígéri, hogy a törvényt betartva jövőre újabb 40 százalékkal növeli az állami nyugdíjakat, azt is tervezi, hogy az állami nyugdíjkassza terhére emelje meg az alkalmazottak hozzájárulását a magánnyugdíjalapokba. Ez pedig tovább feszíti az amúgy is kicentizett 2020-as költségvetést.

További lejmilliárdokkal terhelheti meg a jövő évi költségvetést, ha az Orban-kormány valóra váltja a hazai nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzeléseit. A legnagyobb terhet nyilvánvalóan az állami nyugdíjak újabb 40 százalékos emelése jelenti, hiszen a juttatások kifizetésére már jó ideje nincs elegendő pénz az állami nyugdíjpénztárban, így a hiányzó összeget a központi büdzséből kell kipótolni.

De az állami nyugdíjkassza hiánya még nagyobbra nőhet, ha a kormány a magánnyugdíjrendszerhez is az ígéreteinek megfelelően nyúl hozzá. Korábban már írtunk arról,  hogy az Orban-kabinet programja szerint törlik a magánnyugdíjalapok kezelőire vonatkozó összes megszorítást (a hírhedt 114-es rendeletben szereplő előírásokat) és bevezetik a nyugdíjrendszer negyedik pillérét, az úgynevezett foglalkoztatási nyugdíjat.

Ám ami jelentős terhet ró majd a költségvetésre, az a magánnyugdíjalapokhoz való hozzájárulás tervezett megnövelése lesz. Ezt a szándékot Violeta Alexandru munkaügyi miniszter árulta el, amikor meghívták a képviselőház munkaügyi és szociális szakbizottságának ülésére beszámolni az új kormány a minimálbérrel és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzeléseiről. A kettes pillérről Csép Andrea képviselő, a szakbizottság RMDSZ-es titkára kérdezte a tárcavezetőt.

Jelenleg az alkalmazottak bruttó bérének a 25 százaléka a társadalombiztosítási hozzájárulás, amiből 21,25 százalékot fizetnek be az egyes pillérbe (az állami nyugdíjpénztárba) és 3,75 százalékot a kettes pillérbe (valamelyik magánnyugdíjalapba). Violeta Alexandru pedig arról beszélt a munkaügyi szakbizottság ülésén, hogy úgy növelnék meg jövőre az alkalmazottak hozzájárulását a kettes pillérhez, hogy közben a bruttó fizetés 25 százaléka marad a társadalombiztosítási hozzájárulás aránya.

„A miniszter nem mondta meg, hogy milyen mértékben növelnék meg a hozzájárulást a kettes pillérhez. Csak annyit mondott, hogy az alkalmazottak nettó fizetését ez nem fogja érinteni, mert csökkentenék az állami nyugdíjpénztárba fizetett összeg jelenleg 21,5 százalékos arányát” – számolt be a Maszolnak Csép Andrea. Ez azt jelenti, hogy még kevesebb pénz fog befolyni az jövőre állami nyugdíjkasszába, és még nagyobb összeget kell a központi költségvetésből elvenni ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni a nyugdíjakat – emlékeztetett a képviselő.

Már 6 százalékosnak kellene lennie a hozzájárulásnak

A 2019. októberi adatok szerint a Romániában működő hét magánnyugdíjalapnak összesen 7 191 706 befizetője van. A legtöbb az NN biztosítónak, összesen 1 977 953. Az AZT Viitorul Tău nyugdíjalapjához 1 004 461 alkalmazott járul hozzá, a Metropolitan Life-éhoz 1 004 461, a többiekéhez – Vital, BRD, BCR, Aripi – kevesebb, mint egymillió alkalmazott.

Mint ismert, a magánnyugdíjrendszer bevezetésekor, 2008-ban minden 35 évnél fiatalabb személynek kötelező módon hozzá kellett járulnia a kettes pillérhez, ez opcionális volt a 35 és 45 év közöttieknek. Akkor a befizetett összeg a bruttó bér 2 százaléka volt.

A törvény szerint évente 0,5 százalékponttal kellett növelni a kettes pillérhez való hozzájárulás arányát, amíg eléri a 6 százalékot, de ezt gazdasági okokból nem lehetett betartani, és a Cioloș-kormány 2016-ban 5,1 százaléknál „befagyasztotta”. Ezt követően a PSD-kormány az 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette a hozzájárulás arányát.