Egy romániai átlagpolgár egy év alatt mintegy 1000 eurót költ élelmiszerre és nem alkoholos italokra, havi szinten tehát 83 eurót, derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Az egy személyre jutó havi átlagkiadás 823 lej, aminek több mint 40 százaléka megy el étkezésre.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai alapján a kontinens országok közül Norvégiában a legdrágább az élelem. A skandináv állam lakosai átlagban havi 300 eurót költenek élelmiszerre, ami kereken duplája az európai átlagnak. Ennek ellenére sem kell sajnálni a norvégokat, ugyanis a havi bruttó átlagkeresetük 4278 euró.

A második helyen a luxemburgiak állnak 216,67 euróval, a harmadikon pedig a dánok kereken 200 euróval. Annak ellenére, hogy lényegesen jobban keresnek a román állampolgároknál, a csehek és a lengyelek alig valamivel többet költenek élelemre, mint mi, átlagosan 91 eurót. Szlovákia, Lettország és Észtország szintén olcsónak számítanak, ezen országok polgárainak havi 100 eurót kell élelemre költeniük. A közép-kelet európai régió országai közül Magyarországon és Szerbiában a legolcsóbb az étkezés, havi szinten csak 75 euróba kerül. A kimutatásban adathiány miatt Bulgária nem szerepel.

Még kedvezőtlenebb a romániai lakosok helyzete, ha csak az alapélelmiszereket vesszük figyelembe. A Ziarul Financiar által készített tanulmány szerint, melyben a hazai, illetve a bulgár, német, lengyel, magyar és cseh árakat hasonlították össze, idehaza átlagban 4 lejt fizetünk egy liter tejért, aminél csak a déli szomszéd, átszámítva 4,24 lejes ára magasabb. A magyarok átlagban 3,06 lejt, a lengyelek 2,66 lejt, a németek pedig 2,98 lejt fizetnek egy liter tejért. A kenyér Romániában a legolcsóbb, ám a rizs a vizsgált országok közül csak Németországban és  Csehországban kerül többe mint idehaza, a tojás pedig csak Németországban.

A 11 alapélelmiszerből összeállított kosár Romániában 74,34 lejbe kerül, Lengyelországban, ahol az átlagbér majdnem kétszer akkora, mint nálunk, 72,2, Bulgáriában pedig 73,33 lejbe. A többi vizsgált országban a kosár drágább, mint Romániában, Magyarország esetében hozzávetőleg 10 százalékkal.

A fizetésekhez arányított magas hazai élelmiszeráraknak két fő okuk van, véli Alexandru Vlad, a Selgros áruházlánc romániai vezérigazgatója. „A fő ok az áfa. Kevés olyan európai ország van ahol 24 százalék az áfa a kenyér és a luxusgépjárművek esetében is. A fogyasztási adó nem kellene egyenlő mértékben sújtsa azt aki havi 200-300 euróból él és naponta kenyeret vásárol, illetve azt aki jachtot vesz” – jelentette ki a maszol.ro-nak.

Az árakat felsrófoló másik tényező az, hogy az élelmiszeripari termékek jelentős része importból származik, illetve, hogy a hazai termékek nagy százalékát is külföldről behozott alapanyagból készítik. „A paradoxon az, hogy bár az áruházainkban forgalmazott élelmiszeripari termékek 85-90 százaléka hazai, ezek import alapanyagokból készülnek. A késztermék ára nagyban függ a lej-euró árfolyamtól. Nem is merek arra gondolni, hogy mi történne az élelmiszerárakkal, ha megugrana az euró árfolyama” – mondta az igazgató.