2008 és 2018 között mind a könnyűiparban, mind pedig a komplex iparban növekedtek a nettókeresetek - derül ki az Erdélystat elemzéséből. Általánosan elmondható, hogy a könnyűiparban a nettóbérek az országos átlag alatt voltak az említett tíz évben, míg a komplex iparban az országos átlagot meghaladó nettófizetésre lehetett számítani. 

2018-ban alkalmazottként átlagosan 2042 lejt lehetett keresni a könnyűiparban, míg 2781 lejt a komplex iparban. 2008-hoz képest a könnyűiparban több mint duplájára növekedtek a nominális bérek, a növekedés reálértéken számolva 74%-os. A komplex iparban tíz év elteltével nominálisan 116%-kal gyarapodtak a bérek, ami reálértéken 88%-os növekedésnek felel meg. A komplex és a könnyűipari nettóbérek közötti különbség az elmúlt években növekedett. 2008-ban 28%-kal volt nagyobb az átlagos komplex ipari nettóbér, mint az átlagos könnyűipari, de 2018-ban a komplex iparban átlagosan már 36%-kal lehetett nagyobb fizetést elérni, mint a könnyűiparban.

Az erdélyi megyéket megvizsgálva kiderül, hogy 2018-ban Temes megyében lehetett a legmagasabb nettóbért megkeresni a komplex iparban (3449 lej), ami jóval magasabb, mint a teljes megyei átlag (2739 lej). A könnyűiparban szintén Temes megyében láthatóak a legnagyobb nettóbérek (2132 lej). A legalacsonyabb átlagbér a komplex iparban Hargita megyében volt (1782 lej), míg a könnyűipari minimum Beszterce-Naszód megyében található (1551 lej). Az erdélyi megyék többségében a komplex iparban a megyei nettó átlagbérnél nagyobb bérezést lehet elérni. Ez alól csak Kolozs, Maros és Hargita kivétel, ezekben a megyékben az iparban alkalmazottak nettó átlagkeresete elmarad a megyei átlagbérektől.

Erdélyben fejlett az ipar

Romániában és ezen belül Erdélyben is kiemelkedő az ipar jelentősége: Erdély ipara 2017-ben 79 milliárd lejjel járult hozzá az ország GDP-jéhez, ami az országos ipari hozzájárulás 39%-át teszi ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy Erdélyben fejlettebb az ipar, akár ha a régió 34%-os lakosságarányához viszonyítunk, akár ha a GDP-hez való átlagos hozzájárulását nézzük, ami az elmúlt években 32–34% közötti volt.

Romániában 2017-ben az iparban foglalkoztatottak száma meghaladta az 1,7 millió főt. Erdély országon belüli aránya ebből a szempontból is kiemelkedő, a romániai iparban foglalkoztatottak 44,1%-a ebben a régióban tevékenykedik, ugyanakkor az erdélyi foglalkoztatottak 27%-a az iparban dolgozik, ami jelentősen meghaladja az országos 21%-os arányt.

Erdélyben az ipari vállalatok üzleti forgalma 2008-tól töretlenül növekszik, 2018-ban már a 212 milliárd lejt is meghaladta. Ennek relatív többségét, 34,4%-át a dél-erdélyi régió adta. Az ellenpólust Székelyföld képviseli, hiszen 2018-ban az ipari vállalatok összes üzleti forgalma alig 7 milliárd lej volt, ami mintegy 3%-át jelenti az erdélyi ipari cégek üzleti forgalmának. Az ipari vállalatok száma 2011-től csaknem folyamatosan növekedett Erdélyben, míg 2018-ban elérte a közel 25 ezer vállalatot.

Erdélyen belül Dél-Erdélyben a legerősebb a komplex ipari tevékenység, itt található a régió legnagyobb vállalata is. Bánság ipara szintén nagyon fejlett a nagy autóipari beszállítóknak köszönhetően. A Partiumban a legtöbb üzleti forgalmat a számítógép, elektronikai és optikai eszközök gyártása adja, de az élelmiszergyártás, a fémalapanyag gyártása, valamint a gumi- és műanyag termékek előállítása szintén jelentős ágazatok. Székelyföldön az ipar a többi régióhoz képest lényegesen kisebb, a térségen belül a könnyűipar számít jelentősnek.

Székelyföld ipara

Székelyföld ipara a többi erdélyi régióhoz képest kevésbé fejlett. Székelyföldön inkább a könnyűipar, azon belül is az ital- és az élelmiszergyártás generálja a legnagyobb üzleti forgalmat. A bútorgyártás Székelyföldön szintén egy jelentős ágazatnak számít. 2018-ban 1,9 ezer ipari vállalat volt a régióban (ebből csak 93 generált 10 millió lejnél nagyobb forgalmat). A régió legnagyobb ipari vállalata a borszéki (Hargita megye) Romaqua Group, amely ásványvíz és egyéb üdítőitalok palackozásával foglalkozik. A Romaqua Group 2018-ban kicsivel több mint 800 millió lej üzleti forgalmat generált és közel 2 ezer főnek adott munkát. 

Székelyföld második legjelentősebb ipari vállalata a Kovászna megyében bejegyzett tejgyár (Fabrica de Lapte Braşov SA), azonban ennek üzleti forgalma már az 500 millió lejt sem érte el. A tejgyárat 2011-ben alapították és legfőbb márkája az Olympus. Székelyföld harmadik legnagyobb ipari vállalata a székelyudvarhelyi Coats Romania, amely textíliák gyártásával foglalkozik (170 millió lej üzleti forgalom és 426 alkalmazott). Mivel a régió második legnagyobb vállalata, a tejgyár székhelye valójában Brassóban található, megemlítjük a negyedik legnagyobb vállalatot is, ez a kézdivásárhelyi Zarah Moden, amely ruházati cikkeket készít, viszont üzleti forgalma alig több mint 150 millió lej, ami jelentősen elmarad Erdély nagy ipari vállalataitól.