Háromszéken tanácskozik az Európai Régiók Közgyűlése
A Kovászna Megyei Tanács meghívására, jövő héten, március 11-én és 12-én Kovászna városban szervezi tavaszi plenáris ülését az Európai Régiók Közgyűlése, ahová 15 ország több mint száz képviselője érkezik, hogy a regionális fejlesztések témakörét területi megközelítésben vitassák meg.
A regionális gondolkodás és Székelyföld egységes régióként való megjelenítése „nem ördögtől való” – fogalmazták meg a szervezők. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök rámutatott: „Európában évszázados hagyománya van a regionális gondolkodásnak. Célunk, hogy elfogadtassuk a román közgondolkodásban Székelyföldet mint régiót, amely épp olyan természetes entitás, mint Bukovina vagy Dobrudzsa”. Ehhez külföldi jó példákat mutatnak fel, ezért is hívták meg Háromszékre az Európa Régiók Közgyűlését.
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy korábban sikerült Bálványoson megszervezni az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusát, most pedig az Európai Régiók Közgyűlésének tagjait hívták meg Háromszékre, hiszen a megye aktívan jelen van mindkét nemzetközi testületben, ahol tevékenységük összekapcsolódik regionális törekvéseinkkel és „megerősít az alapvető célokban, hogy jobban és békében éljünk szülőföldünkön”.
Fenntartható fejlődési célokat nem lehet csak a városokra összpontosítani
Magnus Berntsson, az Európai Régiók Közgyűlésének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg, amikor a fenntartható fejlődési célokról beszélnek, leginkább a városokra összpontosítanak. Tévesen, hiszen ebben a megközelítésben, úgy tűnik, mintha a városok önmagukban léteznének, holott az őket körülvevő vidéktől függnek.
„A régiók tudatában vannak a város-vidék dinamikájának, ez elengedhetetlen, ha azt akarjuk, hogy az egész társadalom elérje a fenntartható fejlesztési célokat. Ez lesz a kiindulási pontja a Kovásznán megtartott ülésnek, amelynek során a régiófejlesztést területi megközelítésben tárgyaljuk” – emelte ki Magnus Berntsson. Hozzátette: a Kovászna városban megvitatott témák hozzásegítik az Európai Régiók Közgyűlését, hogy a régióknak megfelelő álláspontot alakítson ki, amelyet az EU-val és az ENSZ-szel folytatott tárgyalásokon képviselhetnek a fenntartható fejlődési célok kapcsán.
Romániában a regionális gondolkodás ellenkezője mint ami Európában van
A kovásznai rendezvénynek több célja is van – mutatott rá Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke. Szerinte cél egyrészt, hogy megismerjünk más regionális fejlesztési jó példákat, másrészt, hogy megmutassuk Európának Székelyföldet, harmadrészt bizonyítani, hogy nem ördögtől való a regionális gondolkodás és a területi megközelítés.
Grüman Róbert szerint az erdélyi magyarság az élet számos területén szembesül a kettős mércével, holott az európai törekvések és dokumentumok éppen azt szorgalmazzák, hogy a regionális nyelvi és kulturális sokszínűség előnyt jelent, legyen szó gazdaságról, turizmusról, társadalmi értékről. „Ehhez képest Romániában épp az ellenkezőjét tapasztaljuk a napi önkormányzati munkában, ezért kell minél több nemzetközi színtéren felszólalni” – a háromszéki önkormányzat alelnöke.
Miről tanácskoznak Kovásznán?
A konferencia hivatalos megnyitóját március 11-én, szerdán 10 órától tartják Kovásznán, a Clermont Hotel Millennium konferenciatermében. Felszólal Magnus Berntsson, az Európai Régiók Közgyűlésének elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gyerő József, Kovászna polgármestere.
Csütörtökön tartják a plenáris ülést, amelynek 9 órakor kezdődő megnyitóján beszédet mond Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. A plenáris ülés mellett panelbeszélgetéseket és műhelymunkákat tartanak, többek között a vidékek fenntartható és innovatív módon való összekapcsolása, a vendégszerető és dinamikus térségek, agyelszívás, egészségügy témakörökben. A műhelymunkákban előadóként vesz részt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Tatár Márta, kovásznai kardiológus szakorvos.
Fenntartható fejlődési célok – Sustainable Development Goals (SDGs)
Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, földünk környezeti rendszerének megóvásához vázol fel elképzeléseket. Az új keretrendszer egyik fő jellegzetessége, hogy – szemben a korábbi fejlesztési együttműködési tervekkel – átveszi a fenntartható fejlődési programok átfogóbb szemléletét, minden ország és régió számára célokat és feladatokat ír elő.
(A nyitókép a szerző felvétele)
- 34986 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34988 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34989 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34990 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34991 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34991 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni