Példátlan arányban, 12,4 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban, pedig a feketeleves csak áprilisban jött el. Ilyen zuhanás a 2008-2009-es világválság idején sem következett be.

Kellemes meglepetéssel szolgál az múlt héten nyilvánosságra hozott első negyedéves gazdasági adatok, a pénzügyminisztériumban lehet, még pezsgőt is bontottak a vártnál jóval kedvezőbben alakult mutatók láttán. Az elmúlt év azonos időszakához képest az uniós rekordnak számító 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, míg 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,3 százalékos volt a növekedés.

Az első negyedév eredményei azonban csalókák, ugyanis minimális mértékben tükröződnek a járvány gazdasági következményei, a negatív tendenciákat még kompenzálni tudta a rendszerváltás óta példátlan felvásárlási láz, ami nagyban megdobta a fogyasztást. Az adatok alaposabb elemzése már komoly aggodalomra ad okot a jövőt illetően.

Az első negyedévben az ipari termelés 1 százalékkal volt kisebb, mint 2019 utolsó három hónapjában, márciusban pedig brutális léptékű, 12,4 százalékos volt a csökkenés az egy évvel korábbi eredményhez képest. Ez példátlan méretű visszaesés, amilyet a 2008/209-es gazdasági válság sem produkált.

Ennél csak három EU-tagállam mutatója volt rosszabb: Olaszországban 28,4, Szlovákiában 20,3, Franciaországban pedig 16,4 százalékkal romlott az év harmadik hónapjában az ipar teljesítménye. Szlovákia esetében, ahol a járvány nagyon enyhe lefolyású volt, a katasztrofális adat magyarázata az, hogy az ország ipara szinte teljes mértékben az autógyártásra épül. Románia esetében a csökkenés nagyrészt szintén a gépjárműgyártás leállásának a következménye.

„Az egysíkú ipar Románia egyik nagy problémája. Mi a nagy európai piacok beszállítói vagyunk. A hazai ipar akkor indul be újra, amikor beindulnak az európai piacok, elsősorban Németország, amikor ismét lesz kereslet” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Florin Pogonaru, a Romániai Üzletemberek Szövetségének (AOAR) elnöke.

A hazai ipar a magyarnál is rosszabbul teljesített, melynek a visszaesése 10 százalékos volt, annak ellenére, hogy azon belül még nagyobb a súlya a gépjárműgyártásnak.  

Az április adatok lényegesen rosszabbak lesznek

Márciusban az ipar részleges leállására csak a hónap közepén került sor.  Ebből az következik, hogy az áprilisi adatok lényegesen rosszabbak lesznek, amely maximálisan tükröződni fog a GDP alakulásában is, mivel akkor már a fogyasztás is leszálló ágon volt márciushoz képest, így nem kompenzálhatta az ipar mélyrepülését.

Idehaza az ipar a bruttó hazai termék 23 százalékát adja, ami magasabb az európai átlagnál. Az elmúlt időszakban hatalmasat ugró külkereskedelmi mérleghiány is az ipar nagyon gyenge teljesítményének a következménye, ez adja ugyanis a kivitel 75 százalékát. A legfontosabb külkereskedelmi partnereink Németország, Olaszország és Franciaország, márpedig ezekben idén jelentős, Olaszország esetén drasztikus gazdasági visszaesés számítanak a szakemberek, ami a romániai gazdaság esélyeit is rontja.

Az Országos Stratégiai és Prognózis Bizottság március és május között a Németországba irányuló export 40, az olasz 65, a francia és spanyol pedig 55 százalékos csökkenésére számít. Bár már május végén járunk, az autógyártók még mindig alacsony fordulatszámon működnek, a termelés a közelmúltban állt csak át a kétváltásos műszakokra.  

Florin Pogonaru szerint itt az ideje letérni az autóiparra koncentráló, monoindusztriális fejlődés útjáról, s hangsúlyt fektetni más iparágak, elsősorban a vegyipar és az élelmiszeripar felfuttatására, utóbbin belül főleg a biotermékek előállítására.