Több, a különnyugdíjak megadóztatását célzó tervezet vár megvitatásra a parlamentben. Ezek 1 és 6 milliárd lej közötti pluszbevételt generálnának.

Hónapok óta folyamatosan a központi témák közé tartozik a közbeszédben a különnyugdíjak (speciális nyugdíjak) kérdése, amelyek eltörlését az alkotmánybíróság a közelmúltban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította. Az ügy ezzel nem került le a napirendről, a parlament asztalán öt, ezzel kapcsolatos javaslat vár elbírálásra. De mit is jelentenek a különnyugdíjak a költségvetés számára?

Jelenleg mintegy 185 ezer személy jogosult különnyugdíjra, amelyekre éves szinten 9 milliárd lejt költ az állam. Az idei, kb. 400 milliárd lejes költségvetési kiadásoknak ez a 2,25 százalékát teszi ki. Tekintélyes részarány ez, figyelembe véve, hogy tavaly a központi költségvetés bevételeinek 2,9 százalékát költöttük beruházásokra, oktatásra pedig az idei büdzsé 3,4 százaléka jutott. Ha minden nyugdíjas kizárólag a saját befizetéseinek arányában kapná a juttatásait, akkor jó eséllyel már megépülhetett volna az észak-erdélyi autópálya, a speciális nyugdíjakra egy év alatt elköltött pénzből ugyanis hozzávetőleg 360 km telne ki.

Azt követően, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta a speciális nyugdíjak eltörlését, a parlamenti pártok most a megadóztatásukkal próbálkoznak. Ennek indokoltságát tekintve teljes az egyetértés a kormánypárt és az ellenzék között, a mikéntjét tekintve azonban eléggé eltérnek a vélemények.

A Nemzeti Liberális Párt a 2 000 lejnél nagyobb speciális nyugdíjakra 10 százalékos adót vetne ki, 4 000 lej fölött 60, 7 000 fölött pedig 95 százalékos volna az adókulcs. A liberálisok tervezetének gyenge pontja, hogy a belügyisek és a katonák nyugdíjaihoz nem nyúlna, márpedig a 9 milliárdból 8-t ezeknek a juttatásai tesznek ki. Ha ezt a javaslatot sikerülne törvényerőre emelni, amire kicsi az esély, továbbra is élnének, mint Marci Hevesen szekus főtisztek és brutalitásuk miatt hírhedt börtönparancsnokok.

A PNL tervezete kb. 1,2 milliárd lej pluszbevételt jelentene a költségvetés számára. Kilométerenként 25 millió lejjel számolva, ez egy 48 km-es sztrádaszakasz ára. Az Egészségügyi Minisztérium költség szabványai szerint ennyi pénzből egy megyei és egy regionális kórházat lehetne építeni, összesen 1 250 ággyal. 

A PSD nem kivételezne az egyenruhásokkal és a titkosszolgálatok munkatársaival, de csak a 6 000 lejnél nagyobb nyugdíjakat adóztatná meg 70, a 9 ezer lejt meghaladókat pedig 90 százalékkal. A szociáldemokraták tervezete a liberálisokénál valamivel kevesebbet, úgy 1 milliárdot hozna a konyhára.

Az RMDSZ még tavaly terjesztette be a maga javaslatát, amely szerint az államelnök nettó javadalmazását meghaladó összegű nyugdíjakra vetnének ki 90 százalék adót. Nincsenek nyilvános adatok arról, hogy mennyi speciális nyugdíj haladja meg ezt az értékhatárt, ezért az adóból származó bevételt is nehéz felbecsülni, azonban biztosan kisebb összeg volna, mint az előző két javaslat esetén.   

A legradikálisabb javaslattal az USR állt elő. Elképzelésük szerint a kivételezett kategóriák nyugdíjának befizetésen alapuló része adómentes maradna, s kizárólag a speciális pótlékot terhelnék adóval, 2 ezer lej fölött 10, 3 500 fölött pedig 90 százalékkal. Az USR konstrukciója hozná messze a legtöbb pénzt az államháztartásnak, kb. 6 milliárdot.

Kérdéses, hogy ezek a javaslatok kiállnák-e az alkotmányosság próbáját? A PNL tervezete könnyen diszkriminatívnak minősíthető, a PSD, az RMDSZ és az USR elképzelései pedig nem nagyon vannak tekintettel a méltányosság elvére, az első 70 százalékos adókulccsal indít, a második 90 százalékossal, míg a harmadiknál a 10 százalékos adókulcsról a 90 százalékosra való ugrás nagyon meredek.