Milyen hatása volt száz nap alatt a járványnak a romániai gazdaságra?


-A A+

2020. június 5-e volt a 100. nap az első regisztrált koronavírusos megbetegedés óta Romániában. A a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos oktatói és kutatói összegezték, milyen hatása volt száz nap alatt a járványnak a romániai gazdaságra. 

A COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt valós idejű képet kíván nyújtani a koronavírus-járványnak a romániai gazdaságra gyakorolt hatásairól. A projekt keretében az ország gazdasági perspektíváival kapcsolatos előrejelzéseket és elemzéseket is közzétesznek. A projekt eredményeit az econ.ubbcluj.ro/coronavirus portálon lehet figyelemmel követni, ahol a kutatók naponta aktualizált, interaktív infografikák segítségével követik nyomon a gazdasági helyzet alakulását. 

Hatalmas lesz a visszaesés a második negyedévben

Március második felétől a járvány erőteljesen éreztette hatását a romániai gazdaságra. A gazdaság éves növekedési üteme jelentősen visszaesett, a 2019 negyedik negyedévben tapasztalt 4.3%-ról 2.4%-ra 2020 első negyedévében. A havi közlésű statisztikai adatok alapján készített becslések szerint az ország gazdasága kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2020 első két hónapjában, a januárban és februárban mutatott teljesítményt azonban a járvány kitörése márciusban már felemésztette. 

2020 második negyedévére a kutatócsoport iparági szintű elemzései kétszámjegyű GDP-csökkenést mutatnak az első negyedévhez viszonyítva (-14,6%), amely az utóbbi évtizedek legerőteljesebb gazdasági visszaesése.

"Fontos megemlíteni azt is, hogy úgy tűnik, hogy a hatóságok májusi fokozatos korlátozásfeloldásai következtében a gazdaság túljutott a válsághelyzet csúcsán. Ezzel összhangban az áprilisi hónap negatív rekordjai után javulnak a kilátások: a romániai vállalkozók gazdasági bizalmi indexe enyhe növekedést mutat májusban, és a mobilitási mutatók is pozitív tendenciát regisztráltak az utóbbi időszakban" - olvasható a kutatócsoport közleményében. 

100 nap járvány után 1 millió alkalmazott (az összes munkaerő 15%-a) időszakosan vagy véglegesen elvesztette a munkáját. A kormány összesen 3,02 milliárd lejt (a GDP kb. 1,5%-át) költött mindeddig a vállalkozásokat és az alkalmazottakat segítő intézkedésekre. 

A pénzügyi piacok alakulása

A járványhelyzet első heteinek drámai, akár 20%-ot is elérő csökkenései után a főbb pénzügyi mutatók fokozatos és folytonos javulást mutattak, amelynek eredményeképpen 100 nappal az első koronavírus eset után a bukaresti tőzsde BET indexe „csak” 7,7%-os kumulált visszaesést jelez. 

 

A bankközi kamatláb (ROBOR) és az állampapírok hozamkülönbözeteinek alakulása a március második felében tapasztalt csúcsok után a romániai pénzügyi piacok likviditásának, volatilitásának és a piaci várakozásoknak stabilizálódását mutatja. 

A lej árfolyamának leértékelődése az euróval szemben szintén nem volt drámai (0,73%), többek között a Román Nemzeti Bank határozott és időben meghozott intézkedései miatt. "Összehasonlítva az adatokat a 2008-2009-es válság hasonló időszakával, megállapítható, hogy habár a piacok reakciója és a pénzügyi feszültségek hasonlóak voltak, mint most, a jelenlegi válsághelyzetben a kilábalás gyorsabbnak és egyenletesebbnek tűnik" - olvasható a közleményben. 

Vállalati szektor

Az 50 legnagyobb romániai vállalat (üzleti forgalom alapján) számos intézkedést hozott a COVID-19 terjedésének megelőzése érdekében. A higiéniai és preventív intézkedések mellett kiemelkedő ezen vállalatok társadalmi felelősségvállalása is: az 50-es toplistából 26 vállalat jelentős adományokkal támogatta a járványellenes küzdelmet az országban. 

Románia legnagyobb vállalata, a Dacia, 45 napra függesztette fel termelési tevékenységét a járvány ideje alatt, a termelést május 5-én indított újra. Az európai autópiac csökkenő kereslete miatt azonban a Renault csoport felfüggesztette a Mioveni-ben található üzem tervezett fejlesztési beruházásait, és a Dacia az újraindulás ellenére is további 1100 alkalmazottat küldött el kényszerszabadságra a június 2-30. közötti időszakra. 

A kutatási projekt további eredményeit itt olvashatja. 








EZT OLVASTA MÁR?

X