Az állami intézmények digitalizációjának felgyorsítását, az önkormányzatok pénzügyeinek kiszámíthatóvá tételét, az uniós pályázatok elbírálásának felgyorsítását, az önkormányzatok alá tartozó kulturális intézmények finanszírozását és a vészhelyzet differenciált meghosszabbítását kérte a kormánytól és parlamenttől a Municípiumok Szövetsége.

A megyei jogú városok szövetségének vezetőtanácsa aktuális problémákról egyeztetett az elmúlt napokban Ludovic Orban miniszterelnökkel, néhány miniszterrel, a képviselőház és szenátus elnökeivel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, számolt be Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a municípiumok képviselői több problémát is felsoroltak, ám „visszafogottan optimista” ezek megoldása kapcsán. Rámutatott: a kormány és parlament képviselői meghallgatták a municípiumok polgármestereit, nem mondták, hogy nincs igazuk, ám senki nem vállalja, hogy megoldja a gondokat. „A kormány és parlament vezetői általában úgy beszélnek Romániáról, mintha nem lenne közük hozzá, nem ők irányítanák az országot”, állapította meg Antal Árpád. 

Fel kell gyorsítani az állami intézmények digitalizációját

Az egészségügyi válság elindított egy kényszer-digitalizációt az állami intézményekben, de láthatóak a rendszer hibái is. Például az, hogy a különböző rendszerek és adatbázisok nincsenek országos szinten összekapcsolva – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, azt kérték a kormánytól, hogy alakítsanak ki olyan informatikai rendszert, amely lehetővé teszi, hogy ha létezik egy információ valamelyik állami hatóságnál, ahhoz férjenek hozzá más intézmények, így az önkormányzatok is, hogy ne kelljen az állampolgárokat egyik intézménytől a másikig küldeni. Ezzel időt és pénzt spórolna a lakosság, segítené a hivatali átláthatóságot és az állam is pénzt takarítana meg, hiszen kevesebb alkalmazottat kellene foglalkoztatnia – mutatott rá Antal Árpád.

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint négy nagy adatbázist kellene összehangolni, így a személyekről, járművekről, területekről és cégekről szóló regisztereket kellene elérhetővé tenni minden intézmény számára. Antal Árpád szerint a hivatali digitalizációt nem lehet alulról indítani, hiszen hiába ad ki egy önkormányzat digitálisan például egy urbanisztikai bizonylatot, ha az építkezési engedélyezéshez szükséges más hivatalok ezt nem fogadják el. Ezt a folyamatot tehát felülről kell megvalósítani a ghiseul.ro platform mintájára.

Pénzügyi kiszámíthatóságot kértek a polgármesterek

Az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása a személyi jövedelemadóból származik, mutatott rá Antal Árpád, aki szerint gond az, hogy az elmúlt 5-6 évben folyamatosan változtatták azt az arányt, amely ebből a bevételből az önkormányzatoknál maradt. Ezt a kulcsot mindig az éves költségvetési törvényben határozták meg, ezért a polgármesterek azt javasolták, a pénzügyi tervezhetőség érdekében állapítsanak meg egy arányt, amelyet nem változtatnak meg néhány évig és ezt rögzítsék a helyi pénzügyek törvényébe.

Sok polgármester panaszkodott, hogy az önkormányzat hitelt szeretne felvenni a bankoktól, ám azok kockázati tényezőként kezelik, hogy nem tudják bemutatni a bevételeik alakulását, mivel a helyben maradó személyi jövedelemadó aránya mindig változik.

Antal Árpád szerint mindez azért van, mert a különböző kormányok azt a közigazgatási szintet támogatják kiemelten, ahol a legtöbb emberük van, és amely az érdekeiket szolgálja. Vagyis ha egy kormányzó pártnak sok megyei tanácselnöke van, akkor a megyei önkormányzatok kapnak több pénzt, ha a városi polgármestereik vannak többségben, akkor a városok kapnak több pénzt, vagy ha községi elöljárók szolgálják leginkább érdekeiket, akkor a falvaknak juttatnak jelentősebb költségvetési támogatást.

Azért kellene rögzíteni a személyi jövedelemadóból önkormányzatoknál maradó részt, hogy az kiszámíthatóan működjön, függetlenül attól, hogy ki van kormányon – mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester. Hozzátette: az is gond, ha egy országos költségvetést késve fogadnak el. Ha ugyanis január 1-én nincs országos költségvetés, akkor életbe lép az a szabály, miszerint az önkormányzatok a személyi jövedelemadó 41,75 százalékát kapják, miközben most 65 százalék fölött rendelkeznek. A különbség több millió eurót jelent, így nem mindegy, hogy mekkora összeggel tudnak tervezni.

Késlekednek az uniós pályázatok elbírálásával

A municípiumok polgármesterei az európai uniós támogatásból megvalósuló projektek szerződéseinek aláírását sürgették. Antal Árpád elmondta, ezek a pályázatok túl sok időt töltenek a különböző minisztériumban. Felhívta a figyelmet, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklus utolsó évében vagyunk, és még mindig rengetek megyeszékhelyeket érintő pályázat van elakadva a minisztériumokba, ezért nem haladnak a megvalósítással. Ha 2023 végéig ezeket a beruházásokat nem sikerül megvalósítani, elvesz a pénz, mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester.

Visszakérik a kulturális intézmények fenntartását támogató alapot

Antal Árpád a kormányfővel való találkozón sérelmezte, hogy járvány idején megszüntették azt az RMDSZ kezdeményezésére elfogadott pénzalapot, amit azok az önkormányzatok között osztottak volna szét, amelyek saját kulturális intézményeket tartanak fenn. Azt kérték, a legközelebbi költségvetés módosításnál állítsák vissza ezt a pénzalapot, mivel nehéz anyagi helyzetbe kerültek a saját kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatok. Antal Árpád szerint Ludovic Orban miniszterelnök elismerte a kérés jogosságát és ígéretet tett a probléma rendezésére. 

Differenciált vészhelyzet és helyi rendőrségek

A municípiumok polgármesterei és kormány közti tárgyaláson szó eset a vészhelyzeti állapot meghosszabbításáról is. A polgármesterek azt kérték: függetlenül attól, hogy hosszabbítják vagy sem a vészhelyzetet, a belügyminisztérium irányítása alól helyezzék vissza a helyi rendőrségeket az önkormányzatok alárendeltségébe. Az elmúlt időszakban ugyanis sok problémát okozott, hogy a helyi rendőrségek alárendeltségébe tartozó feladatokat nem volt, aki ellenőrizze, ilyen például a környezetvédelmi, építkezési, parkolási szabályok betartása a városokban – sorolta Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere azt kérte, hogy differenciáltan határozzák meg a vészhelyzeti állapotot, vagyis az ne egységesen az egész ország területére legyen érvényes. Magyarázata szerint Kovászna megyében eddig összesen 224 koronavírus fertőzöttet regisztráltak, amelyből jelenleg mindössze 9 aktív eset van, vagyis az eddig megfertőzöttek alig 4 százaléka aktív. Ezzel szemben Románia-szinten a még aktív megbetegedések aránya 21,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy vannak megyék, ahol még magas a fertőzöttek aránya, ezekben indokolt a vészhelyzet meghosszabbítása, míg máshol erre nincs szükség – mutatott rá.