A járvány miatt az internetre költöztek a termékeiket kínáló kisgazdák – milyen volt az átállás?


-A A+

A világjárvány miatt a gazdálkodóknak, akik hozzászoktak, hogy áruikat főként piacokon, vásárokban értékesítik, meg kellett tanulniuk az interneten történő eladást. Az őstermelők komoly kihívásnak néztek elébe: a piacolás folytatása azt is jelentette, hogy kiteszik magukat a fertőzés kockázatának, illetve környezetüket is veszélybe sodorják, nem beszélve arról, hogy a kijárási tilalom miatt nem lehetett túl sok vásárlóra számítani. Így került képbe az internet és az online lehetőségek. Többféle tapasztalatot gyűjtöttünk össze, kistermelőktől, akik először próbálkoztak a virtuális piaccal food hubokig, amelyek eleve a hálózati kapcsolatok kialakítására építettek. Offline vagy online működik jobban a háztáji termékek eladása? Ez volt a kérdés, amelyre választ kerestünk.

A járvány a helyi termelőket is új kihívások elé állította | Forrás: KMGE Facebook oldala

Nemcsak a termelőket sokkolta a koronavírus-járvány, a vásárlók beszerzési szokásai is megváltoztak, sokan nem szívesen mozdultak ki otthonaikból, még a napi betevőt is online rendeléssel oldották meg, házhoz szállíttatták a különböző szupermarketek termékeit. Azonban a bezártság, az otthonmaradás és az online rendelések éppen attól fosztották meg a vásárlókat, ami a legfontosabb lett volna számukra: a friss zöldségektől, a bio-termékektől, a közeli falvakban előállított tartósítószer-mentes élelmiszerektől. Elkezdték tehát az interneten keresgélni azokat a termelőket, akik hajlandók volnának hazavinni nekik a kívánt portékákat.

A gazdák legyőzték idegenkedésüket, bejelentkeztek, megmutatták, hogy mijük van, a vásárlók pedig elkezdtek rendelni, rendelni, és ismét rendelni. A felmérések azt mutatják, hogy az őstermelők online eladásai megduplázódtak a karantén időszaka alatt. Ez az átlagos növekedést jelzi, viszont rengeteg az olyan termelő, aki háromszoros, négyszeres növekedésről tud beszámolni. Ez természetes, hiszen az eladók és az ügyfelek is az online térbe költöztek, így a digitális kereskedelem fellendült. Azonban megteszik-e ezt a vásárlók következő hónapokban is? Fenntartható-e ez a tendencia? Teszteltük kicsit a piacot, megkérdeztünk termelőket, viszonteladókat, szakmai szervezeteket és vásárlókat is.

Első tapasztalatok az online piacon

Horváth Kinga Szidónia, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatója, amikor a járványügyi intézkedések első és legszigorúbb fokozatát bejelentették, haza költözött szüleihez, Harasztosira. A Torda melletti község híres zöldség- és gyümölcstermelő vidék. Az onnan érkező termelőket előszeretettel keresik a kolozsvári piacokon is, mert tudják, hogy amit tőlük vesznek, annak garantált a minősége.

A karantén bizony lesújtó hatással volt szüleinek a vállalkozására, akik épp arra készültek, hogy több évi munkájuk eredményeként összegyűjtött pénzükből egy feldolgozási műhelyt hozzanak létre, amely aztán az előállított szörpök, lekvárok, savanyúságok mennyiségének is a megugrását eredményezte volna. A döntést februárban hozta meg a család, miután Horváth Edit, a vállalkozás mindeneseként működő édesanya egy kétnapos konferencia és néhány átalvatlan éjszaka után előállt tervével. Az orvosis lányok (mert kettő van belőlük) és a kamionsofőrködést még mindig vállaló férj nem mondtak neki ellen, úgyhogy szép csendesen elkezdődött a készülődés a vállalkozásnak egy új szintre emelésére. Azonban március közepén leállt az élet.

Horváth Edith mindaddig a termékeit elsősorban vásárokon értékesítette, és nem tudta elképzelni, hogy lehet azt másként is. Kinga lánya volt az, aki megmentette a családi vállalkozást a csődtől, azáltal, hogy bejelentkezett egy, a Kolozsvár környéki termelőket tömörítő Facebook–csoportba, és elkezdte a portékák online kínálgatását.

Árlistát is csatoltak a fotókhoz, amelyek közül néhány még a régi szép időkben, vásáros alkalmakkor készült, és kiderült, hogy a házaikba beszorult családok, akik számára egyre fontosabb volt az, hogy egészségesen étkezzenek, adalékmentes termékek kerüljenek az asztalukra, elkezdtek rendelni. Horváthék bevállalták a házhoz szállítást is természetesen, ezért hetente többször is bejárták a megyét, hogy a megadott címekre beszállítsák a harasztosi kertjük terméseiből előállított finomságokat.

Csendélet harasztosi portékákkal | Forrás: Horváth Edith Facebook-oldala

A kuncsaftok sokasodtak, most már igyekeznek csoportosítani őket, illetve megbeszélnek egy közös helyszínt és időpontot mindenki számára egy községből vagy kolozsvári negyedből, ahol át lehet venni a termékeket. Horváth Edit nem tudja egyelőre, hogy belevág-e majd a feldolgozó műhely létrehozásába, mert az új helyzet sokféle kérdés elé állította. Hálás a leányának, hogy sikerült az interneten vásárlókat találni, azonban visszasírja azoknak az igazi találkozásoknak a hangulatát, amelyek számára is komoly visszajelzést jelentettek egy-egy vásáros nap alkalmával.

„Nincs annál léleksimogatóbb – mondja –, mint amikor megkeresnek, és elmondják, hogy milyen finom volt egyik vagy másik termék. Régen, amikor a savanyúságokat vagy lekvárokat tettem el, már tudtam, hogy mindegyikből kinek hány kantával kell számolnom, mert visszajártak a kuncsaftok, és a vásáron személyesen megbeszéltük. Most maszkosan letettük az ajtó elé a csomagot, adták a pénzt, és mentünk tovább.” Sajnálkozva vette tudomásul, hogy egyelőre nem lesznek vásárok, mert a szervezők szerint teljesíthetetlen feltételeket szabtak, holott ő a „Bejön a vidék” alapemberei közé tartozik, meséli, már a kezdetektől részt vett minden vásáron.

Bejön a vidék! Egyelőre csak a kisboltba, vásárok nem lesznek

A helyi termelőket tömörítő Bejön a vidék! elnevezésű mezőgazdasági és élelmiszeripari kézműves vásár kolozsvári sikertörténete jól mutatja, mekkora az igény a gazdák részéről az értékesítési lehetőségekre.

A 2016-ban indult és két éve havonta jelentkező kétnapos, hétvégi vásár ötletgazdája Fancsali Ernő, aki a hasonló elnevezésű boltot is működteti, ahol már állandó jelleggel megvásárolhatók a kedvenc termékek. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy már a mozgalom kezdetén minden felmérésük azt mutatta, hogy az erdélyi gazdák legnagyobb gondja az értékesítés. A vásárokhoz szokott termelőket a járványellenes intézkedések kezdetben valóságos sokkhatásként érte, nem is mertek bejönni a piacra, mert a nyilatkozatok kitöltése sem szolgáltatott nekik teljes biztonságot, nem merték vállalni a kockázatát az esetleges bírságolásnak.

„Éppen emiatt a boltban már a kezdet kezdetén 20-30 gazda jelentkezett, hogy segítsünk nekik terményeik értékesítésében. Egyszerűen nem tudták, hogy friss árujukat, a retket, hagymát, salátát hogyan, hol, kiknek adják el. Nagyon sokan voltak olyanok, akiknek egyszerűen kárba veszett a tavaszi primőr árujuk” – idézte fel a márciusi állapotokat Fancsali Ernő, hozzátéve, hogy most már összesen 200 fölötti azoknak a kisgazdáknak a száma, akik rendszeresen együttműködnek a kolozsvári Bejön a vidék! bolttal.

Fancsali Ernő a Bejön a vidék! boltjában | Forrás: Fancsali Ernő Facebook-oldala

Online értékesítéssel kezdetben kevesen próbálkoztak, és akik igen, azok többnyire a Kolozsvár közelében lévő falvakból – Méra, Kisbács, Györgyfalva – származnak, mert nekik könnyebb volt a bejárás a városba. Kezdetekben a boltban is csökkent az áruforgalom, de aztán a karanténos időszak végére megnőtt, mert az otthonülő emberek, akiknek több idejük jutott azzal foglalkozni, hogy milyen minőségű élelmiszert vásárolnak, előszeretettel tértek vissza.

„Sokat segített ebben az online jelenlét, kétnyelvű Facebook-oldalunkat rengetegen látogatják, és a közösségi média egy megfelelő közegnek bizonyult ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson a híre annak, hogy Kolozsváron beszerezhetők olyan őstermelőktől származó zöldségek, gyümölcsök, tej- és hústermékek, amelyeket eddig többnyire a piacon vagy vásárok alkalmával szereztek be. A Bejön a vidék! mozgalom ugyanis kezdetben a rendszeresen megrendezett vásárok révén lopta be magát a köztudatba, és akkor alakult ki az a hűséges vásárlói közeg, amely azóta is visszajár. Persze, a kör egyre bővül” – magyarázta Fancsali Ernő, hozzátéve, hogy a bolt és a beszállítók egyre növekvő száma sokat segített abban, hogy azok, akik igényt tartanak a helyi termékekre, mindig hozzájussanak kedvenc portékájukhoz.

Aztán lassan-lassan bátorságra kaptak a kisgazdák, meséli Fancsali Ernő a szükségállapot időszakában szerzett tapasztalatait, sokan elkezdték egyénileg is online hirdetni termékeiket, és van olyan vállalkozó, akinek sikerült túlszárnyalnia az eddigi eladásait.

A kolozsvári savanyúságkészítő interneten adta el áruját

Papp Levente Kolozsváron él, és igazi házi savanyúságok eltevésével foglalkozik. A járvány előtt főként éttermek, kisétkezdék számára állította elő termékeit. Szüleitől vette át a vállalkozást, az Aranyosgyéresről származó gazdálkodók már a 90-es évek elején elkezdték nagyban előállítani a házi jellegű savanyúságokat, amely a kolozsvári vasúti pályaudvar melletti kis bódéban árusítottak, viszont a híre olyan jó volt a termékeknek, hogy akár a város másik végéből is odabuszoztak az emberek egy finom csalamádé, savanyú uborka vagy sarvalt káposzta kedvéért.

Levente belenőtt a vállalkozásba, már hosszú évek óta ő vezeti, és gyakorlatilag ő találta ki, hogy a sarki bódénál egyszerűbb és jövedelmezőbb olyan megrendelőket találni, akik rendszeresen és nagy tételben vásárolnak. A kolozsvári luxuséttermek séfjeinek „bejött” a Papp-féle savanyúságok ízvilága, és a savanyúságok minden évben elkeltek.

A Papp család savanyúságai híresek a kolozsváriak körében

A koronavírus-járvány miatti karantén következményeként a vendéglők egyik napról a másikra bezártak. Márciusban hatalmas, eladatlan raktárkészlet volt felhalmozva Papp Levente pincéjében. Hordókban álltak a savanyított zöldségek, és nem volt, akinek eladni őket. Online, a közösségi oldalon hirdette meg Kolozsváron és környékén a savanyúságot, kezdetben csak amiatt, hogy veszteségeit csökkentse, és valahogy átvészelje a járvány okozta krízist. Nagy meglepetésére azonban a hirdetésre rengeteg vevő jelentkezett, mindenki vásárolni akart. Természetesen a húsvéti és pünkösdi ünnepek is jó hatással voltak az eladásra, úgyhogy annyi megrendelés érkezett, hogy Levente és felesége nem győzték kiszállítani.

Munkásabb volt, mint az éttermek ellátása, a haszon is valamivel kisebb, viszont a savanyúság-készlet elfogyott, és lehet készülni a következő szezonra. A nyári periódust, amikor az eladások szünetelnek, arra használják majd ki, hogy ezeket az alternatív lehetőségeket is kiépítik, mert az éttermek már nem feltétlenül jelentik azt a biztos felvásárlói célpontot, mint eddig, ugyanis, ha ősszel ismét megszorítások várhatók, akkor kénytelenek az online hasznosítást folytatni.

A szakmai szervezetek is igyekeznek segíteni

Bakó Alpár, a Kolozs megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke rámutatott, hogy a 2020-as év minden termelőt kemény megpróbáltatások elé állított. Kezdve az egészségügyi helyzettől, a mezőgazdaságban oly fontos víz hiányáig a tavaszi hónapok alatt, egy sor olyan megpróbáltatást jelentett, amelyek tükrében a gazdálkodók ráébredtek, hogy csak egymás támogatásával tudják átvészelni a nehéz időszakot.

A hagyományos vásárok kínálta portékák az online térben is ugyanazok maradtak | Forrás: Aranyosszéki Gazdák egyesülete

„Aki tudott, az megpróbált átállni az online értékesítésre, és ott kínálta a terményeit, azonban, ha őszinték akarunk lenni, akkor nagyon sok kistermelő van hátrányban ilyen szempontból, mert a gazdák zöme, még mindig a hagyományos értékesítési módozatokhoz ragaszkodik, a kipróbált és bevált receptekhez, a piacokhoz, vásárokhoz, a már meglévő vásárlói körhöz. Viszont megtapasztalhattuk azt is, hogy a vásárlók kerestek meg minket, mint szervezetet, és arról érdeklődtek, hogy környékükön kitől tudnának beszerezni házi tojást, friss tavaszi zöldséget, háztáji baromfit. Úgyhogy mi is segítségükre lehettünk úgy a gazdáknak, mint a tudatos vásárlóknak abban, hogy egymásra találjanak” – összegezte Bakó Alpár az elmúlt hónapok tapasztalatát.

„Járvány előtt is online voltunk”

Vannak olyan kistermelők is, akik már a kezdet kezdetétől az internet adta lehetőséggel élve hasznosították terményeiket: a friss zöldséget, gyümölcsöt, és mindazokat a háztáji kézműves portékákat, lekvárokat, befőtteket, amelyeket szintén a saját termésükből állítottak elő.

A Doktor Kertje egy kolozsi családi vállalkozás. Nagy Zoltán és felesége, Nagy Csoltkó-Kinga néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy feladják városi életüket, és visszaköltöznek a férj szülőfalujába Kolozsra. Mintegy ezer négyzetméteren gazdálkodnak, innen kerül ki a zöldségek nagy része, és ezen kívül egy hatalmas gyümölcsösből mindenféle ízletes gyümölcs, a ribizli és egresbokrok termésétől elkezdve a későn érő birsalmáig. Facebook-oldalukon várják a rendeléseket, van egy jól kialakult vásárlói körük, és hetente egyszer szállítanak ki Kolozsvárra árut.

Kínálat a Doktor Kertjéből | Forrás: A Doktor Kertje Facebook-oldala

A járvány kezdetben ugyanúgy megijesztette őket is, mint bárki mást, azonban nem adták fel, és továbbra is kiszállították a termékeket a vevőknek éppen azért, hogy a vállalkozásuk talpon maradjon. Ők is észrevették, hogy jelentősen megnövekedett a rendelések száma a karantén időszaka alatt, sokszor gondot is okozott, hogy olyan sok címre kell kiszállítani. Biztos, hogy a vásárlók egy része lemorzsolódik, de a Nagy család nem is szeretné, ha akkorára nőne a vállalkozás, hogy megterhelő legyen számukra a munka.

Hallottak-e a food hubokról?

Az online piacnak egyik bonyolultabb szervezete, a 2017 óta működő Nod Verde, egy kolozsvári székhelyű „food hub”, amelyet szó szerint élelmiszer-központnak lehetne fordítani. A termelőket tömörítő online csomópont megkísérli a kistermelőket összekapcsolni a potenciális ügyfelekkel. A koncepció egyszerű: a „Nod Verde/Zöld Csomó”a közép-erdélyi – Fehér, Szilágy, Kolozs, Maros – megyék termelőitől vásárolja a termékeket, a zöldhagymától,  a tojás, kenyér, pisztráng, kelkáposzta vagy joghurton keresztül a kézműves pékárúig. Ezt követően a weboldalán, elsősorban Kolozsváron, de néhány szomszédos településen is. Az ügyfelek személyre szabott ládikát állíthatnak össze online, amelyet a food hub kocsija szállít ki otthonukba vagy irodájukba.

A hub munkatársai követik a piacot, és felveszik a kapcsolatot a helyi termelőkkel, akiknek kötelező módon rendelkezniük kell termelői igazolással. Az ötlet nem csupán a Nod Verde üzleti sikereként értékelendő, hanem a helyi gazdaság és a termelők támogatását is jelenti annak érdekében, hogy továbbra is egy minőségi színvonalú termelést folytathassanak. A Nod Verde egyébként annak az öt kísérleti élelmezési központnak az egyike, amelyeket a Civitas Alapítvány irányít.

Valentin Filip, a Civitas programigazgatója, és a központ fejlesztéséért felelős elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a járvány kezdete óta óriási növekedés volt tapasztalható az áruforgalmukban. 2019 márciusában körülbelül 2400 látogatója volt a weboldalnak, 2020 márciusában azonban több mint 19 ezer ember kattintott az oldalra, ami majdnem nyolcszoros növekedést jelent, és ez minden további reklámozás nélkül történt meg.

A látogatók nem csak beléptek a weboldalra, hanem vásároltak is. Márciusban önmagában már több mint 11 ezer terméket értékesítettek a telephelyen, 607 százalékkal többet, mint tavaly, és az összes értékesítés meghaladta a 107 ezer lejt, ami 792 százalékos növekedést jelent.

Infografika arról, hogy hogyan kerülhetnek a friss termékek az asztalunkra, a legrövidebb úttól a leghosszabbig | Forrás: a Nod Verde Facebook-oldala

A Civitas Alapítvány másik food hubja Székelyudvarhelyen létesült, Helyénvaló Helyi név alatt találják meg az érdeklődők. Boltjuk is van a városban, de online terjesztéssel is foglalkoznak, éppen azért, hogy megrövidítsék az utat a termelők és a vásárlók között. Honlapjukon olvasható, hogy: „A Helyénvaló bolttal és a Foodhub projekttel megerősíteni szeretnénk a termelőket abban, hogy van, és egyre inkább lesz keletje annak, amit megtermelnek vagy elkészítenek, hiszen egyre gyarapodik azoknak a tudatos vásárlóknak a köre, akik a Helyénvaló Helyi termékeket akarják fogyasztani."

Azért törnek lándzsát a helyi termékek mellett, mert azok egészségesek, környezetbarátok, tükrözik a hagyományainkat, erősítik a társadalmi kohéziót és a közösségi szellemet, hozzájárulnak az önazonosság fejlesztéséhez, valamint annak is tudatában vannak, hogy azok megvásárlásával hozzájárulnak a vidék megmaradásához, egy virágzó jövőképe kialakításához.”

Online vagy offline? Hogyan szerezzünk be minőségi helyi termékeket?

A megkérdezett interjúalanyaink mindegyike egyetértett azonban abban, hogy az online nem működik az offline nélkül. Bár bizonyos vállalkozások számára hasznos volt, és ki tudták használni az internet adta lehetőségeket, az elkövetkező időszakban valószínű, hogy visszaesést fognak tapasztalni, mert a lakosság nagy része a régi életmódját fogja követni, és a bevásárlóközpontokból fogja beszerezni az élelmiszereket, bár, amint a mellékelt ábra mutatja, oda is eljutnak a helyi termelők terményei. A vásárlóknak legalább annyit kell tudatosítaniuk, hogy ott is keressék meg a helyi termékeket, és azokat részesítsék előnyben.

Személyre szabott élelmiszer kosár a Helyénvaló Helyitől | Forrás: Helyénvaló Helyi Facebook-oldala

Ha lehetőség nyílik rá, ne hagyják ki a piacon vagy vásárokon való beszerzését a kedvenc élelmiszereiknek, illetve, ha már sikerült jó kapcsolatot kialakítani különböző helyi termelőkkel, akár közvetlen módon, akár egy food hubon keresztül, próbálják megőrizni azt. A megadott linkek mellett a következő helyekre is bekukkanthatnak, online, természetesen: Trifolium Kajo, Boósifarm, Szebeni Foodhub, Colina Farms, Szamoskóródi Kert. Csak néhány azok közül az oldalak közül, ahol helyi termelők kínálják terményeiket. 








EZT OLVASTA MÁR?

X