Messze nem fedezi a különnyugdíj megadóztatása a gyerekpénz megduplázását


-A A+

Egy év alatt 5 milliárd lej folyna be az adóból, a gyerekpénz tervezett növeléséhez pedig 7,5 milliárdos forrás kellene.

Népbutítás az állítás, amellyel a PSD megpróbálja sarokba szorítani a kormányt, miszerint a különnyugdíjak megadóztatása révén létrejön a pénzügyi fedezet a családi pótlék megduplázásához és a nyugdíjak 40 százalékos emeléséhez. Ezt Marcel Ciolacu, a PSD elnöke jelentette ki a múlt héten, azt követően, hogy a parlament, szinte egyhangúan megszavazta a speciális nyugdíjak megadóztatását célzó törvénytervezetet.

A törvény értelmében a 2 000 lejnél kisebb juttatások adómentesek maradnak, 2 000 és 7 000 ezer lej között 10 százalék, 7 000 fölött pedig 85 százalékos az adókulcs. Mivel nincsenek nyilvános adatok arról, hogy hány különnyugdíj esik a 10, illetve a 85 százalékos adósávba, s mekkora ezzek összértéke, csak felbecsülni lehet a megadóztatásuk révén az államkasszába befolyó összeget.

Egy év alatt ez körülbelül 5 milliárd lej pluszbevételt jelentene a költségvetésnek, amelyből a legnagyobb tétel, mintegy 4 milliárd lej, a katonák, rendőrök és titkosszolgálati alkalmazottak nyugdíjából levont adó lenne. Mivel a törvény leghamarabb júliusban léphetne hatályba, augusztustól generálna bevételt az államháztartás számára. Öt hónap alatt a különnyugdíjakból befolyó adók összesen 2,1 milliárd lejt tennének ki.

Florin Cîțu is túloz

Florin Cîțu pénzügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy a gyerekpénz júliustól történő megduplázása 6 milliárd lejes többletkiadást jelentene. Ez az érték erősen túlzó, összevetve a munkaügyi minisztérium honlapján található adatokkal. Ez utóbbiak szerint májusban 3,661 millió gyerek után fizetett a kormány családi pótlékot, 632 millió lej értékben, az év eleje óta pedig 3,155 milliárd lej a kifizetések értéke.

Fél évre vetítve ez közel 3,8 milliárdot jelent, ami messze elmarad a Cîțu által nevesített összegtől, ugyanakkor 1,7 milliárd lejjel több, mint amennyit a különnyugdíjak megadóztatása hozna a konyhára.

Évi 35 milliárd kellene nyugdíjemelésre

Ciolacu kijelentése, miszerint a nyugdíjakból befolyó adókból nem csupán a gyerekpénz megduplázására telne, hanem a nyugdíjemelésre is, teljesen komolytalan. A pénzügyminiszter januárban azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjemelés 24 milliárd lej terhet róna az államkasszára, amire nincs fedezet. Jelenleg Romániában 5,1 millió nyugdíjas van, az átlagnyugdíj értéke pedig 1 423 lej, ami egy év alatt 87 milliárd lejes kiadást jelent.

A 40 százalékos emeléshez éves szinten közel 35 milliárd lejre van szükség, idén pedig, mivel az intézkedés augusztusban lépne életbe, 14,5 milliárdra. A tervezett nyugdíjemelésre akkor sem lenne meg a fedezet, ha a különnyugdíjak megszűnnének, egy év alatt azokra ugyanis 9 milliárdot költ az állam.

Még semmi sem dőlt el

Távolról sem biztos ugyanakkor, hogy államkasszába egy árva lej is be fog folyni a különnyugdíjak megadóztatásából, mivel az ombudsman és a legfelsőbb bíróság is megtámadta az erről rendelkező törvényt az alkotmánybíróságon. A testület korábban elkaszálta a különnyugdíjak megszüntetését célzó törvényt.   

Négy év munka, 2 000 lej nyugdíj. A luxusnyugdíjak átlagértéke a bírák és ügyészek esetében a legmagasabb, 18 716 lej. Őket követik a polgári légiforgalmi alkalmazottak 11 ezer és a számvevőszéki munkatársak 7 800 lejjel. A nyugalomba vonult honatyák átlagban 5 843 lejes havi extra juttatást kapnak. Egy négyéves mandátumért egy képviselő 2 ezer, egy szenátor közel 3 ezer lejt tesz zsebre havonta, mely összeg a letöltött mandátumok számával arányosan nő. A szenátorok esetében ez duplája a romániai átlagnyugdíjnak, amiért 35 évet kell ledolgozni. Jelenleg 12 ezer lej a korábbi honatyáknak folyosított legnagyobb luxusnyugdíj. A nyugállományú katonák és belügyisek luxusnyugdíjának átlaga messze elmarad a többi kategóriáé mögött, azonban közülük kerül ki a legnagyobb, 66 ezer lejes illetmény haszonélvezője.







EZT OLVASTA MÁR?

X