Országos szinten stagnált az építési engedélyek száma júniusban, Erdély észak-nyugati megyéiben 22 százalékkal nőtt.

A gazdasági válság ellenére egyelőre magas fordulatszámon pörög a hazai építőipar, de már mutatkoznak aggasztó jelek. Májusban még európai viszonylatban kimagaslóan teljesített az ágazat. Miközben az EU szintjén az építőipar termelése 10,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, addig itthon 14,6 százalékkal szárnyalta túl azt.

Az építési engedélyek számának alakulásából azonban arra lehet következtetni, hogy az elkövetkező időszakban megtörik a lendület. Júniusban országos viszonylatban 3881 építési engedélyt adtak ki lakóházakra, 0,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ami lényegében stagnálást jelent.

A városokban azonban már egyértelműen kisebb az építési kedv, mint tavaly ilyenkor, az engedélyek száma ugyanis 1335-ről 1202-re esett vissza, s ez 10 százalékos csökkenésnek felel meg. A nagy léptékű ingatlanprojektek aránya városon magasabb, mint vidéken, s mivel az engedélyek száma csökkent, szinte biztos, hogy az elkövetkező időszakban társasházból, tömbházból is kevesebb épül majd, mint egy évvel korábban.

Régiós bontásban jól látható törésvonal osztja ketté az országot. A nyolc fejlesztési régió közül ötben nőtt a júniusban kibocsátott engedélyek száma, háromban pedig csökkent. A minimális arányú növekedés főleg Erdélynek tudható be, ahol mindhárom fejlesztési övezet pluszt produkált. A Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce-Naszód alkotta Észak-Nyugati Régióban 104 engedéllyel adtak ki többet az önkormányzatok, ez pedig kb. 22 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket.

A Székelyföldet magába foglaló Központi Régióban 33-mal, a bánsági megyéket és Hunyadot tömörítő Nyugati Régióban pedig 4-gyel több engedélyt váltottak ki, mint 2019 júniusában. Erdélyben 1399 engedély adtak ki, közülük 624-t az Észak-Nyugati Fejlesztési Régióban. Ez utóbbinak egyértelműen Kolozs a motorja, azon belül pedig Kolozsvár és annak vonzáskörzete, Szászfenes, Kisbács és Apahida.

Az ágazat kilátásait iléetően aggasztó, hogy júniusban Bukarestben és vonzáskörzetében, Ilfov megyében az új építési engedélyek száma sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az első nyári hónapban a fővárosban és környékén 364 engedélyt váltottak ki, egy évvel korábban pedig 510-et, a visszaesés tehát közel 30 százalékos. Szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkező hónapokban, legkésőbb jövő év elején, az építőipar is lejtmenetbe vált, mivel egy gazdasági válság ebbe az ágazatba gyűrűzik be a legkésőbb.

Az építőipari tanácsadást és szolgáltatásokat nyújtó IBC Focus adatai szerint idén tavasszal 950, ingatlanfejlesztők tulajdonában levő lakóépület volt készülőfélben. A legtöbb építőtelep, 343, Bukarestben és környékén volt. A vidéki városok közül Kolozsváron és Temesváron tombolt leginkább az építkezési láz, előbbinek 158, utóbbinak 112 építőtelepén folyta a munka.