Sorvad a hazai lábbeligyártás: újabb erdélyi cipőgyár zárt be
Öt év alatt harmadával csökkent a cipőexport értéke, 1,38 milliárd dollárról 930 millióra, miközben a belföldi piac tavaly 8,5 százalékkal, 1,26 milliárd euróra nőtt.
Lehúzta a rolót az élesdi Melania gyerekcipő gyár. A vállalat olasz tulajdonosai az elmúlt év végén jelentették be, hogy idén megszüntetik a 90-es években alapított üzemet, ahol fénykorában 1 000 ember dolgozott. Akkoriban a környező falvakból buszokkal szállították a munkásokat a bihari mezővárosba.
Tavaly már csak 300 alkalmazottja volt a cégnek, idénre pedig mindössze százan maradtak. A Melania a legnagyobb hazai gyerekcipő gyártó volt. A Ziarul Financiar gazdasági napilap szerint az 1966-ban alapított olasz vállalat élesdi termelési kapacitását európai, EU-n kívüli országokba helyezték át.
A Melania Bihar megyei gyárának a megszüntetése a hazai lábbeligyártás leépülésének a része, amely folyamat évek óta tart. Idén már bezárt egy erdélyi cipőgyár, az Ara szilágysomlyói üzeme, ahol körülbelül 350 ember dolgozott. A német vállalat érmihályfalvi gyára egyelőre még működik, ám az alkalmazottak egy részét leépítették. Tavaly a svájci Rieker tett lakatot 1998-ban megnyitott lugosi üzemére, aminek következtében közel 700 alkalmazott maradt munka nélkül.
Románia két évtizeden át az egyik legjelentősebb európai cipőgyártó volt, a 90-es évektől kezdődően egy sor nagy nyugati cég hozott létre nálunk termelési kapacitást. Ezek jellemzően kisvárosokba telepítették a gyáraikat, ahol olcsóbb volt a munkaerő, mint a megyeszékhelyeken. A trend az elmúlt években fordult meg, a bérek látványos növekedése és a fokozódó munkaerőhiány miatt egyre több cég kezdte meg leépíteni romániai termelését.
A cipőgyári alkalmazottak a leggyengébben fizetett hazai munkavállalók közé tartoznak, azonban a minimálbér utóbbi években bekövetkezett jelentős növekedése miatt több gyártó a Távol-Keletre helyezte át a termelését, ahol már havi 100 dollár körüli fizetésért lehet munkásokat alkalmazni.
Folyamatosan csökkent a kivitel
A gyártók részleges vagy teljes kivonulása jól látszik a cipőexport alakulásában. A csúcsot 2007 és 2011 jelentette, amikor 1,4 milliárd dollár értékű Romániában gyártott lábbeli került a nemzetközi piacra. Az ágazat elemzésével foglalkozó World Footwear adatai szerint 2014-ben még 1,38 milliárd dollárt tett ki az export, azt követően azonban erős lejtmenetbe váltott.
2018-ban már csak 1,081 milliárd lej értékben exportáltunk lábbelit, tavaly pedig a 90-es évek óta első alkalommal esett a kivitel értéke 1 milliárd dollár alá, 930 milliót tett ki. Az export zömét minőségi, bőrcipők teszik ki. Ez abból is látszik, hogy míg tavaly az exportált lábbelik számát tekintve világszinten csupán a 27. helyen álltunk, a kivitel értékének a tekintetében a 22. helyet foglaltuk el. A legfontosabb célországok Olaszország, ahová a kivitel közel fele irányul, valamint Ausztria, Németország és Franciaország.
Idén jelentős visszaesés várható
Míg az export csökkenő tendenciát mutat, a belföldi értékesítés évek óta nő. Tavaly 1,26 milliárd eurót költöttünk lábbelire, 8,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés az online vásárlásokból származik, a hagyományos cipőboltok forgalma ugyanis 2017 óta csökken.
Idén az ágazat jelentős visszaesésre számíthat. Az egyik legnagyobb hazai gyártó, a Benvenuto árbevétele hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent, de vannak olyan boltjaik, ahol a visszaesés 60 százalékos. Az ágazat hazai árbevételének 60 százalékát a női cipők adják, a férfi cipők részesedése 30 százalék, a fennmaradó összeget pedig gyerek lábbelikre költjük.
- 34225 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34227 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34227 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34228 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34230 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34230 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni