A tavalyi 6 százalékos átlag helyett jelenleg 4,5 százalékos kamatra tudnak hitelt felvenni a cégek, aminek részben az IMM Invest garanciaprogram az oka.

Átlagosan mindössze 2,57 százalékkal nagyobbak jelenleg a vállalati hitelek után fizetendő kamatok azoknál a kamatoknál, melyeket a hitelintézetek fizetnek a cégeknek a náluk elhelyezett betétekért. Idén februárban kerestek legtöbbet a bankok a vállalatokon, akkor 3,87 százalék volt a két érték közti különbség.

A lakossági ügyfelek lényegesen nagyobb hasznot hoznak a bankoknak, esetükben a hitelek és a betétek átlagos kamatai között eltérés 5,6 százalék. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint az év első hét hónapjában a két mutató különbsége 4,91 és 6,13 százalék között változott.

Összetett jelenségről van szó, melynek több oka van, mondja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsi tagja. Egy ideje csökkenőben van a Román Nemzeti Bank által megállapított bankközi kamatláb (Robor), ami befolyásolja a bankok által nyújtott hitelek kamatainak értékét.

A lakossági hitelek jelentős szeletét azonban a fogyasztási hitelek teszik ki, melyek általában fix kamatozásúak, ezért a Robor csökkenése ezeket nem befolyásolja. A fogyasztási hitelek minősülnek a bankok szempontjából a legkockázatosabb hiteleknek, ezért a kamatuk magas, jelenleg átlagosan 10,3 százalék, ami megemeli a lakossági hitelek átlagos kamatszintjét.

Az ingatlan alapú hitelek esetében már érezhető a Robor csökkenése, tavaly átlagban 5,6-5,7 százalékos kamatra lehetett jelzálogkölcsönt felvenni, júliusra azonban kevéssel 5 százalék alá csökkent a kamatszint.

Nem erősségünk a fizetési fegyelem

A vállalati hitelek esetében jelentősebb mértékben zsugorodtak a kamatok. 2019-ben átlagosan 6 százalékhoz közeli kamatra vehettek fel kölcsönt a cégek, júliusban azonban már csak 4,5 százalék volt az új hitelek átlagos kamata. Ennek az oka részben a kormány IMM Invest hitelgarancia programjában keresendő, mondja Bálint Csaba.

„Válság idején automatikus reakció az ügyfélkamatok emelkedése, mivel a kockázat is nő. A vállalatoknak nyújtott hitelekre adott állami garancia azonban mérsékli a bankok kockázatát, amit bekalkulálnak a kamatba. Ez egy jó irány” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember.

Visszatérő téma a sajtóban, hogy Romániában magasabbak a hitelkamatok, mint az eurózónában, azonban Bálint Csaba szerint ez, bár igaz, önmagában nem releváns adat, mivel idehaza a betéti kamatok is magasabbak, mint Nyugaton. Idehaza tavalyi 2 százalék volt a betéti kamatok átlaga, jelenleg pedig 1,95 százalék, tehát alig változott. Nyugat-Európában ugyanakkor a lakossági betétekre 0,2-0,3 százalék kamatot fizetnek a bankok. A vállalatok esetében ez az érték mínusz 0,1 százalék körüli, tehát ahelyett, hogy szaporodna a bankoknál elhelyezett pénzük, valamelyest csökken az értéke.

A magasabb hazai hitelkamatok másik oka az, hogy Romániában lazább a fizetési fegyelem, mint például Németországban, ezért a bankok kockázata is nagyobb.