Az elmúlt több mint tíz évben határozott irányt vett a székelyföldi gazdatársadalom: elindult a szövetkezetek és a hagyományos termékek előállítása-értékesítése útján. Hargita Megye Tanácsa 2009-ben jegyezte be a Székely termék közösségi védjegyet, és az önszerveződést, a szövetkezetek megalakítását is támogatta, a helyi önkormányzatokkal együtt alapított vidékfejlesztési egyesületén keresztül pedig számos szakmai szervezet tevékenységét segítette, pályázati kiírásokkal. A szervezet által indított tanfolyamokon több százan vettek részt.

„Ezeket a sajtkészítő, méhész, gyümölcstermelő képzéseket, tanfolyamokat folytatni fogjuk, mert egyértelmű az eredménye: aki azelőtt talán külföldön kereste a megélhetést, ma egész családját el tudja tartani a kis vállalkozásából” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Kitért arra, hogy készítik a 2030-ig szóló új megyei agrárstratégiát, az emberekkel konzultálva.

Az egyik fő cél az innovációs módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban, ehhez újabb feldolgozókat, szövetkezeteket kell létrehozni, véli az elöljáró. „A szépvízi tejfeldolgozó sikere vitathatatlan, legnagyobb hozadéka pedig, hogy újra begyűjtik a helyi tejet a gazdáktól, hogy a boltok polcain helyi termék jelenik meg. Ugyanígy kell működniük a kisvágóhidaknak, a zöldségfeldolgozóknak, de a juhtenyésztést is tovább kell gondolnunk. Ne csak a húst, hanem a gyapjút is hasznosítsuk – varrjunk belőle népviseletet! De ugyanígy kell végiggondolnunk a zöldség- és gyümölcstermesztést Újszékelytől Kászonjakabfalváig, akárcsak a gyógy- és fűszernövény-, illetve bogyósgyümölcs-termesztést” – sorolta a megyei tanács elnöke.

Mint hozzátette, Hargita megye földrajzi elhelyezkedése és a jelentős mértékben nem szennyező ipara olyan természetes élőhelyet biztosít a növénytermesztésnek vagy a spontán flórából történő gyógynövénygyűjtésnek, amely lehetőséget biztosít arra, hogy ebből iparágat alakítsanak ki, magas szinten.

Fontos cél még a jó példák mutatása, ezért indították el a vidékfejlesztési egyesület Mintagazda programját, hogy abból okulva népszerűsítsék a gazdálkodó életformát. De erre már kicsi kortól rá kell irányítani a figyelmet, ezért bonyolítjuk le évről évre a Kiskertész programot, amely iskolásoknak szól, akik vetőmagot kapnak, és az azokból kikelt növényeket gondozhatják. A tangazdaságok felszerelésével is ezt a folyamatot erősítik, akárcsak az egyetemi hallgatóknak meghirdetett kutatói ösztöndíjjal. Mindemellett Borboly Csabának a Régiók Európai Bizottságának tagjaként, utóbb alelnökeként is, e téren az uniós testületben sikerült elfogadtatnia a Székelyföld érdekeit szolgáló javaslatokat.

Borboly Csaba ismertette, hogy a terveik szerint a piacképes termék előállítása érdekében részt vesznek új receptek, tehnológiák kifejlesztésében, hangsúlyt fektetve a magas illóolaj-tartalmú növények termesztésére, illóolaj-kivonás céljából. „A lényeg az, hogy magas minőségű végtermék szülessen, aminek a piaci értéke is magas. Ne nyersanyagként adjuk el a megtermesztett növényeket, a helyiek profitáljanak a feldolgozott termékből” – fejtette ki a Hargita megyei tanácselnök.

Egy másik fő szempont a Hargita megyei vidékfejlesztésben a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítésének támogatása, amely már évek óta tart. A továbbiakban is cél a hagyományos mesterségek termékeinek népszerűsítése, a helyi termékek „exportja” a fenntartható növénytermesztés és állattartás révén, a tevékenységek diverzifikációjával együtt, biztosítva a tudásbeáramlást a szektorba, vázolta Borboly Csaba. Ugyanakkor a regionáis identitásra épülő kreatív ipart is fejlesztik, a vidék képző- és népművészeti erősségeire alapozva. 

A Hargita megyei stratégiai elképzelésekbe illeszkedik a három székelyföldi megye támogatásával létrejött Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is. Ennek elnöke, Becze István Hargita megyei tanácsos szerint összehangolt tervek mentén haladnak előre, és ennek érdekében Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési és mezőgazdasági bizottságának elnökeként is tenni tud. Az ernyőszervezet keretében megalakult a gazdáknak nagy segítséget jelentő Székelyföldi Falugazdász-hálózat, amelyet Magyarország Kormánya támogat.

A hálózat kiemelt feladatai között szerepel egy székelyföldi szintű gazdakataszter és agrárstratégia elkészítése, valamint a szövetkezeti mozgalom elősegítése, az ökogazdálkodás mint kiemelt területben való együttműködés. A cél a székelyföldi családi gazdaságok megerősítése a gazdák szakmai tanácsokkal való ellátásával és gazdaintegrációk szervezésével, ami által a földek jelentős része a jelenlegi tulajdonosoknál maradhat. Ez nemzetpolitikai szempontból is fontos, hiszen ha a magyar lakosság vidéken mezőgazdasággal foglalkozik, és abból jól megél, akkor nem költözik be nagyvárosokba, ahol az etnikai asszimilálódásnak nagyobb a veszélye, fogalmazott Becze István.

Magyarország Agrárminisztériumának finanszírozása révén 20 falugazdászt alkalmaztak a Székely Gazdaszervezetek Egyesületéhez, amihez hozzájön még további 10 falugazdász, akit más szervezetnél alkalmaztak, így Hargita, Kovászna, Maros megyében összesen 30 ilyen szakember tevékenykedik. A hálózat máris számos kézzelfogható eredményt tud felmutatni: a rendezvényszervezés, fórumok, szaktanácsadás mellett segítették a székelyföldi gazdákat az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok benyújtásában és elkezdték egy székelyföldi biotanúsító rendszer létrehozását, a Magyar Biokultúra Szövetséggel karöltve.

„Ezentúl is kiemelt figyelmet fordítunk a helyi termékek népszerűsítésére. Partnerei leszünk minden helyi termelőnek, és segítjük a piacra jutásukat, legyen szó a fenntartható növénytermesztésről vagy az állattartásról, kézműves termékekről vagy mindennapos használati tárgyakról” – mondta Borboly Csaba.