Ennyibe kerül a nyugdíjazáshoz hiányzó „régiség” megvásárlása


-A A+

Legkevesebb 40 ezer lejt kell kifizetnie 2021. augusztus 31-ig annak a személynek, aki meg akarja "vásárolni" a nyugdíj-jogosultságához hiányzó hat év munkaviszonyát, köznyelven „régiséget”. A pénz kifizethető részletekben is. Lehet ennél nagyobb összegre is szerződni, amiért nagyobb nyugdíj jár, illetve a szerződés szólhat hat évnél rövidebb időtartamra is – tudtuk meg Csép Andreától.

A képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának titkárát az egy hete elfogadott sürgősségi rendeletről kérdeztük, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akik nem rendelkeznek – vagy nem tudják bizonyítani, hogy rendelkeznek – a teljes nyugellátáshoz szükséges 35 éves, vagy a résznyugdíjhoz szükséges minimum 15 éves munkaviszonnyal, befizethetik a hiányzó (de hat évnél nem hosszabb) időszaknak megfelelő nyugdíjjárulékot az országos bruttó minimálbérnek megfelelő szinten.

Csép Andrea elmondta, az arra jogosultaknak a megyei nyugdíjpénztárral kell szerződést kötniük a „régiségük” megvásárlásáról. Tájékoztatása szerint egy hónapnyi „régiség” ára minimum 558 lej (a bruttó minimálbér 25 százaléka). Tehát aki hat év járulékkiesést akar pótolni, annak 72X558 lejt, azaz  40 176 lejt kell kifizetnie a nyugdíjpénztárnak jövő év augusztus végéig. A kifizetés történhet egy összegben és részletekben is.

A szerződés megköthető a bruttó minimálbérnél nagyobb összegre is, nyilván a „régiség” ára is arányosan nő. Ez nagyobb nyugdíjat is jelent, de személyfüggő, hogy mekkorát. Csép Andrea magyarázata szerint azért sem lehet ezt pontosan kiszámolni, mert a biztosított életében lehetnek olyan időszakok is, amikor az állam úgy tekinti, hogy kifizette a nyugdíjjárulékot, tehát beleszámolják a „régiségbe”: ilyen a katonai szolgálat, az egyetemi tanulmányok, a gyermeknevelési vagy a betegszabadság.

Kik nem jogosultak?

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a már nyugdíjban lévő személyek nem jogosultak a sürgősségi rendelet adta lehetőségre. Vagyis nem vásárolhatnak meg visszamenőleg „régiséget” a nagyobb nyugdíj reményében. De nem élhetnek a lehetőséggel azok a vállalkozók sem, akiknek a cége felelőtlenségből nem fizette be a nyugdíjjárulékot. „Akinek biztosítási kötelezettsége volt, nem élhet ezzel a lehetőséggel” – sommázta Csép Andrea.

A politikus elmondta, a kormány számításai szerint mintegy 12 ezer olyan személy van Romániában, aki hat év járulékkiesést pótolhat a rendelet adta lehetőséggel. De természetesen sok ezren lehetnek olyanok is, akik ennél rövidebb időtartamú „régiséget” vásárolnak majd meg.

Csép Andrea szerint elsősorban azok élnek majd ezzel a lehetőséggel, akik már elérték a 65 éves nyugdíjkorhatárt, de nincs meg a legalább 15 éves munkaviszonyuk, így nem mehetnek nyugdíjba. De lesznek sokan szerinte olyanok is, akik kihasználva a rendelet előírásait, előrehozott nyugdíjba mennek. A politikus példaként egy konkrét helyzetet is megemlített, amikor érdemes élni a rendelet adta lehetőséggel.

„Van mondjuk egy 65 éves férfi, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de csak 10 évig volt hivatalos munkaviszonya. Mivel nem fizetett legalább 15 évig járulékot, eddig nem mehetett nyugdíjba. A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy megvásárolja a hiányzó öt évet, és így megkapja a nyugdíjas státuszt. Természetesen a nyugdíja nem lesz nagy, de élvezheti a státusszal járó kedvezményeket: az ingyen utazási lehetőséget, üdülési jegyet, s kap temetkezési segélyt is” – vázolta Csép Andrea.

Jól jön a pénz az államkasszának

A képviselő emlékeztetett, hogy 2016-2018 között is érvényben volt egy törvény, ami lehetőséget adott a „régiség” megvásárlására. De akkor legtöbb öt év munkaviszonyról szólhatott a nyugdíjpénztárral kötött szerződés, a befizetendő részletet pedig az országos bruttó átlagbér alapján számolták ki. Ugyanezen feltételek mellett lehet majd megvásárolni a „régiséget” a 2021 szeptemberében hatályba lépő új nyugdíjtörvény alapján is.

Csép Andrea elmondta, a „régiség” megvásárlásának lehetőségét több más uniós állam is biztosítja, tehát nem föltétlenül a PNL-kormány kampányfogása volt a rendelet elfogadása. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az Orban-kabinetnek most jól fog minden olyan összeg, ami befolyik az államkasszába – tette hozzá.








EZT OLVASTA MÁR?

X