Tavaly sok bort exportáltunk, de olcsón, idén egyes pincészeteknél megfeleződhet az export volumene.

Gyenge évük volt tavaly a hazai pincészeteknek, a kedvezőtlen időjárás miatt kb. negyedével kevesebb bort állítottak elő, mint 2018-ban, a kivitel ennek ellenére meglódult. A Bortermelők és Exportőrök Egyesületének (APEV) adatai szerint 23,4 millió literre nőtt. Ez jelentős, 30 százalékos többlet az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, s egyúttal több évtizedes rekordot is jelent. Az elmúlt években gyors ütemben nőtt a kivitel, mely 2009-ben még csak 9,6 millió litert tett ki.

A határon túl értékesített bor értéke ugyanakkor minimális mértékben nőtt tavaly, mindössze 1,6 százalékkal, 30,4 millió euróról 30,9 millióra. Ennek az oka az, hogy a kivitelen belül nőtt az ömlesztett, ellenben csökkent a palackozott bor mennyisége. A literenkénti átlagár 1,3 euró volt, ami a legalacsonyabb érték 2011 óta. Az átlagár 2014-ben volt a legmagasabb, 1,9 euró/liter.

Románia a jelentős bortermelők közé tartozik, Európában az előállított mennyiség alapján a hatodik helyen áll, azonban exportőrként jelentéktelen. Tavaly 3,9 millió hektoliter volt az idehaza megtermelt mennyiség, ennek azonban csak 6 százalékát értékesítették külföldön. A legnagyobb mennyiség, 4,2 millió liter, Németországba került, majd Görögország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia, Olaszország és az Egyesült Államok következnek.

A kivitel értéke alapján felállított ranglistán azonban Kína a negyedik, mivel oda lényegesen drágább, s jobb minőségű borokat exportálunk, mint más országokba. A kínai piacra szánt termékek literenkénti átlagára 3,4 euró, míg a spanyol export esetében 0,7, a görögében pedig mindössze 0,2 euró. Japánba is viszonylag drága romániai borok kerülnek, literjük átlagban 2,3 euróba kerül.

Bánsági az első számú exportőr

Az ország legjelentősebb exportőre a Temesrékason székelő Cramele Recaș, mely egyben a legnagyobb hazai bortermelő is, 199 millió lejes tavalyi árbevétellel. Az elmúlt években a bánsági pincészet adta a kivitel körülbelül felét, terveik szerint az idei termelés 55 százalékát fogják kiszállítani az országból. A rékasi borok fő piacai Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Belgium, de eljutnak olyan exotikus országokba is, mint Burma és Dél-Korea.

„Romániának nincs hagyománya a fejlett országokba történő borexportnak. Kormányzati szinten nincs egy koherens stratégia, mely támogatná a kivitelt” – véli Răzvan Jurca, a Cramele Recaș marketing igazgatója.

Balla Géza, az ópálosi Wine Princess pincészet tulajdonosa osztja kollégája véleményét. „Románia nem sokat tesz a borexport fellendítéséért, a kormányzat finanszírozta marketing szinte nulla. Vannak borászatok, melyek a saját erejükből próbálják megismertetni a boraikat külföldön” – nyilatkozta a Maszolnak az Erdély-szerte ismert borász.

A járvány okozta gazdasági világválság minden bizonnyal jelentősen visszaveti a hazai borkivitelt. A Wine Princess az elmúlt években a termelés 40-45 százalékát adta el külföldön, idén azonban ez várhatóan 20-25 százalékra csökken. „Más években az európai piac mellett jelen voltunk Japánban, Kínában, az USA-ban és Kanadában, idén azonban nem szállítunk az óceánon túlra.

Novemberre volt egy 40 ezer palackos rendelésünk Belgiumba, amit elcsúsztattak januárra, de elég szkeptikus vagyok azt illetően, hogy akkor lesz-e belőle valami. Azok a partnereink is, akiknek havi vagy kéthavi rendszerességgel szállítunk, lényegesen kevesebbet rendelnek, mint korábban” – mondja Balla Géza.