Véleményük szerint recesszióba taszítja jövőre a gazdaságot a fedezet nélküli nyugdíjemelés.

Nyílt levélben figyelmeztet a 40 százalékos nyugdíjemelés katasztrofális következményeire öt neves romániai közgazdász, köztük egy magyar szakember, Kállai Ella, az Alpha Bank vezető közgazdásza. A levelet Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke, Aurel Iancu akadémikus, Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank alelnöke és Laurian Lungu, a Cardiff  Business School oktatója írta még alá.

Állásfoglalásuk szerint a 40 százalékos nyugdíjemelés recesszióba taszítaná jövőre a román gazdaságot, s meghiúsítaná az államháztartás konszolidációját. Figyelmeztetnek, hogy 2020-ban Románia költségvetési hiánya körülbelül 9 százalék lesz, ami magába foglalja a nyugdíjpont 14 százalékos növekedését.

"Azokban az országokban, melyekhez gyakran hasonlítjuk magunkat (Magyarország, Lengyelország, Csehország), valószínűleg hasonló értékű lesz a költségvetési hiány. Lényegi különbség van azonban aközött, hogy a 8-9 százalékos költségvetési hiány főleg állandó kiadások miatt jelentkezik, mint Románia esetében, és a szomszédaink helyzete között" – olvasható a nyílt levélben.

A szakemberek létfontosságúnak tartják, hogy most ne kerüljön sor a nyugdíjpont 40 százalékos emelésére, mert a gazdaság ezt nem bírja el. Szerintük, ha nem sikerül ezt elkerülni, akkor a fokozatos államháztartási konszolidáció, ami a gazdasági fellendülés feltétele, erőltetett, rendezetlen és fájdalmas lesz, azonnali adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel.

"A gazdaság újraindulása leállna, 2021-ben recesszióba fordulna. Ugyanakkor középtávon indokolt a nyugdíjak emelése, főleg a kicsi nyugdíjaké, s ezzel párhuzamosan a nyugdíjrendszer torzulásainak a megszüntetése” – figyelmeztetnek az aláírók.

3 százalék alá kell vinni a költségvetési hiányt

Az öt szakember hangsúlyozza, hogy elkerülhetetlen a költségvetési hiány középtávon történő tetemes mértékű csökkentése. „Egy radikális korrekció aláásná a gazdasági növekedést. A rendezett korrekció egy többéves programot feltételez, melynek eredményeként 2024-re a GDP 3 százaléka alá csökken a költségvetési hiány” – vallják az aláírók. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Románia nagyon keveset költ az oktatásra és az egészségügyre, mely kiadások a humán erőforrásba történő befektetést jelentenek.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában az államháztartás bevételei 201 milliárd lejt tettek ki. Ennek 45 százaléka, 91 milliárd lej, nyugdíjakra és szociális kiadásokra ment el, s ebben nincs benne a 14 százalékos emelés. 72 milliárd lejt, a bevételek 36 százalékát, a közalkalmazotti bérekre kellett költeni. Minden egyéb állami kiadásra csupán 38 milliárd lej maradt, a bevételek 19 százaléka.

(Nyitókép: Kállai Ella - Forrás: Business Magazin)