Idén a GDP közel 6 százalékát adhatja az IT-ágazat, öt év alatt ez 10 százalékra nőhet.

Közel negyedével nőtt az informatikai ágazatban dolgozók létszáma két év alatt. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2017-ben még csak 93 ezer számítástechnikai szakember dolgozott Romániában, 2019 végére azonban már 115 ezer.

A múlt év végén a munkavállalók összlétszáma 5,48 millió volt, az informatikusok ennek 2,1 százalékát tették ki. Jól mutatja az ágazatnak a nemzetgazdaságon belüli jelentőségét, hogy tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékát adta.

Területileg a hazai informatikai ipar négypólusú, azaz négy számítástechnikai szakember közül három Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron vagy Iași-ban dolgozik. Az első számú IT központ egyértelműen a főváros, közel 48 ezer alkalmazottal.

A vidék vezető informatikai fellegvára Kolozs megye, 18 ezer szakemberrel. Ezek elsöprő többsége a megyeszékhelyen, illetve annak vonzáskörzetében él és dolgozik. Temesváron 11,2 ezer, Iași-ban pedig 11 ezer informatikust tartottak nyilván 2019 végén.

A leggyorsabban a moldvai fővárosban fejlődik az ágazat. Az alkalmazottak száma két év alatt hozzávetőleg 75 százalékkal nőtt, 2017-ben még hétezren sem voltak.

Fehér foltok a térképen

A fentebb említetteken kívül csak nyolc olyan megye van, ahol legalább ezer informatikus tevékenykedik. Ezek közül négy erdélyi: Brassó (4 680), Szeben (2 100), Maros (1 830) és Bihar (1 400).

A Digitális Székelyföld nevű kezdeményezés víziója szerint a régióban 2025-re a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások tennék ki a gazdasági termelés legnagyobb hányadát, ennek legfontosabb tényezői az informatika és a digitalizálás. A valóság egyelőre fényévnyi távolságra van ettől a magasröptű jövőképtől.

A hivatalos statisztikákban tavaly Hargita megyében 400, Kovásznában pedig mindössze 250 informatikus szerepelt, ami azt jelenti, hogy a régió jelenleg teljesen súlytalan az ágazaton belül. A székelyföldi informatikusok valós száma ennél valószínűleg nagyobb, az egyéni vállalkozóként dolgozók ugyanis nem szerepelnek ebben a kimutatásban, azonban ez az összképet nem torzítja számottevően, mivel a jelenség más megyékben is létezik.

Hat olyan megye van, melyek fehér foltként jelennek meg az ország informatikai térképén, az ottani szakemberek száma ugyanis a százat sem éri el. Ezek között egyetlen erdélyit találunk, Krassó-Szörényt.