Eddig a maximum 450 ezer lejt (92-93 ezer eurót) érő lakások után kellett csupán 5 százalék áfát fizetni. A szakemberek zöme üdvözli az értékhatáremelést, de van, aki drágulástól tart.

140 ezer euróra emelte a képviselőház az értékhatárt, ameddig az új építésű lakások után kedvezményes, mindössze 5 százalékos áfát kell fizetni. Az adótörvénykönyv jelenleg érvényes előírásai szerint az értékhatár 450 ezer lej. Ha a törvényt kihirdeti az államfő, amire minden esély megvan, akkor az új szabályozás 2021 január 1-től lép életbe.

Dan Bucșa, az Unicredit Bank vezető közgazdásza szerint az adótörvénykönyv ilyen irányú módosítása a lakások drágulását vonja maga után. Az ingatlanfejlesztők ellenben üdvözlik a kedvezményes áfa alkalmazási körének a kiszélesítését.

„Nagyon nagy segítség nekünk, hogy 140 ezer euróra emelik az 5 százalékos áfa értékhatárát. Meg fog nőni a nagy alapterületű lakások adás-vételeinek a száma, mert ezekre mostanáig nem vonatkozott az 5 százalékos áfa. Mostanáig a tranzakciók zömét a kétszobás lakások tették ki, a fiatalok ezeket keresik. Ezzel változni fog a kereslet, aki eddig kis lakást választott, az ára miatt, ezután inkább a nagyobbakat részesíti majd előnyben” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Ovidiu Grinici, az Impact Developer & Contractor értékesítési igazgatója.

Zsugorodó lakások

Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő ügynökség tulajdonosa szerint a helyi piac számára egyértelműen üdvös az értékhatár megemelése, a kincses városban ugyanis 100 ezer euró alatt nehezen találni valamire való lakást. A változtatás összhangban van a piacon zajló folyamatokkal. Az albérletek piaca összeomlott, a befektetési célra vásárlók kivárnak, ellenben egyre nagyobb az érdeklődés a saját célra vásárlók részéről. Ez a kategória igényes, nagyobb alapterületű, erkélyes lakásokat keres, számára kapóra jön a kedvezményes áfa értékhatárának a megemelése.

Az ingatlanfejlesztők szerint a 450 ezer lejes értékhatár volt az egyik ok, ami miatt az elmúlt években egyre kisebb alapterületű lakások épültek. A tavaly átadott lakások átlagos lakható felülete 63,06 négyzetméter volt, ami az elmúlt két évtized legalacsonyabb értéke. A legnagyobb ingatlanok 2010-ben és 2011-ben épültek, amikor az átlagos hasznos felülete, melybe a falak nincsenek beleszámolva, 76,61, illetve 76,46 négyzetméter volt. Az új lakások 2013 után kezdtek rohamosan zsugorodni. 2014-ben 71,68 négyzetméter volt az átlagos alapterület, egy évre rá pedig már csak 67,6 négyzetméter.

A tavalyi 63,06 négyzetméteres átlag azt jelenti, hogy az ingatlanfejlesztők egyre inkább közelítenek a megengedett minimális alapterülethez. A lakástörvény értelmében egy háromszobás ingatlan hasznos felülete legkevesebb 66 négyzetméter kell legyen, egy kétszobásé 53, egy garzoné pedig 37 négyzetméter.

(Nyitókép: imobiliare.ro)