Miközben európai uniós (EU-) viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia, többek között Litvániában (13,6%) Lengyelországban (12,9%), Luxemburgban (10,5%) és Romániában (9,1%) - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közzétett adatokból.

Ugyanebben az időszakban saját nemzeti valutában számolva 16 tagországban csökkent az elektromos energia ára, a legnagyobb mértékben Hollandiában (mínusz 31%), Lettországban (mínusz 12,8%), Szlovéniában (mínusz 11,4%), Svédországban (mínusz 10%) és Észtországban (mínusz 8,9%). Míg Hollandiában az adócsökkentések járultak hozzá leginkább az energiaár mérséklődéséhez, addig Lettországban, Szlovéniában, Svédországban és Észtországban ezt leginkább az energiaköltségek zsugorodása okozta.

Euróban kifejezve 2020 első felében a háztartási villamos energia fogyasztói ára Bulgáriában (10 euró/100 kWh), Magyarországon (10,3 euró/100 kWh) és Észtországban (12,4 euró/100 kWh) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb árakat pedig Németországban (30,4 euró/100 kWh), Dániában (28,3 euró/100 kWh) és Belgiumban (27,9 euró/100 kWh) jegyezték. Míg európai uniós szinten 2020 első felében 21,3 euró volt a háztartások számára a villamos energia átlagára 100 kilowattórára számolva, addig Romániában 14,59 eurós egységárat jegyeztek.

Ugyanebben az időszakban az EU-ban gyakorlatilag stabil, nagyjából 6,6 euró/100 kWh volt a földgáz átlagára a háztartási fogyasztók számára, míg Romániában 3,2 euró volt 100 kWh ára. Az Eurostat megjegyzi, hogy a romániai adatok becslésen alapulnak. A háztartási fogyasztók földgázárait jelentő 24 EU-tagország közül 18 országban csökkent a gáz ára 2020 első felében.

A 2019 első féléve és 2020 első féléve közötti időszakban a saját nemzeti valutában számított legjelentősebb földgázár-csökkenés Lettországban (mínusz 29,4%), Litvániában (mínusz 19,8%), Svédországban (mínusz 16%) és Portugáliában (mínusz 15,4%) következett be. Svédországban az adócsökkentések eredményeztek alacsonyabb árakat, míg Lettországban az energiaköltségek mérséklődése idézte elő az árak csökkenését.

A földgázárak Hollandiában (8%), Franciaországban (7,3%) és Horvátországban (5,2%) emelkedtek a legnagyobb mértékben. Hollandiában az adóemelések járultak hozzá ahhoz, hogy magasabbak lettek az árak, míg a franciaországi és a horvátországi árnövekedés fő oka az energiaköltségek növekedése volt.

2020 első felében, euróban kifejezve, a legalacsonyabb átlagos fogyasztói földgázárat Lettországban, Magyarországon és Romániában (mindhárom országban 3,2 euró/100 kWh), valamint Litvániában (3,6 euró/100 kWh) jegyezték, a legmagasabbat pedig Hollandiában (10 euró/100 kWh), Svédországban (9,8 euró/100 kWh), Franciaországban (7,9 euró/100 kWh) és Dániában (7,5 euró/100 kWh).

Az Eurostat adatai szerint az adók és illetékek a lakosság által fizetett átlagos fogyasztói ár 40%-át tették ki a villamos energia és 33%-át a földgáz esetében.