A statisztikákban több százezer olyan személy szerepel, akik nem dolgoznak, nem tanulnak, nem háztartásbeliek, nem nyugdíjasok és szociális segélyben sem részesülnek.

Szeptember végén 285 294 munkanélküli volt Romániában, de az is lehet, hogy 471 ezer, attól függően, hogy ki mondja. Előbbi adat a munkaügyi minisztériumtól származik, míg utóbbit az Országos Statisztikai Intézet (INS) közölte.

Az egyértelmű, hogy az állástalanok száma minimum 285 294, ennyien szerepelnek ugyanis a minisztérium kimutatásaiban. Szeptember végén 93 965 fő részesült munkanélküli segélyben, 191 329 személy pedig már kikerült az ellátó rendszerből. A minisztérium kritériumai világosak, az számít munkanélkülinek, aki nyilvántartásba vétette magát valamelyik megyei munkaerő ügynökségnél. Az, hogy mindössze ennyi állástalan lenne egy 19,4 milliós, gazdasági válság sújtotta országban, elég valószínűtlen, amit az Országos Statisztikai Intézet adatai is alátámasztanak.

Az INS egy, valamennyi uniós tagállam által alkalmazott módszertan alapján végzett felmérés révén becsüli fel a munkanélküliek számát. Az intézet definíciója szerint munkanélkülinek számít az a 15 és 74 év közötti személy, akinek nincs munkahelye és nem végez semmilyen tevékenységet jövedelemszerzés céljából, a felmérést megelőző 4 hétben aktívan munkát keresett és hajlandó volna munkába állni, ha arra lehetősége adódna. A statisztikusok tehát nem csupán tényekhez, hanem szándékokhoz is kötik a munkanélküliség fogalmát. Nyugdíjasok nem minősülnek munkanélkülinek, akkor sem, ha szándékukban áll munkát vállalni.

Lavinia Bălteanu, az Országos Statisztikai Intézet osztályvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a legutóbbi teljes körű felmérés 2019-ben készült, amikor 400 ezer munkanélkülit találtak. Ezek száma nőtt időközben 471 ezerre. A foglalkoztatottak száma akkor 8,6 millió volt, azonban ebből a létszámból csak 6,5 millióan voltak alkalmazottak. A fennmaradó 2,1 millió főt vállalkozók, egyéni vállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak, őstermelők, szövetkezeti tagok és „más nemzetgazdasági ágazatokban foglalkoztatott személyek” tették ki.

Akik minden kategóriából kilógnak

Valószínű ugyanakkor, hogy a munkanélküliek valós száma nagyobb az INS adatánál. A 2019-es felmérés során 400 ezer olyan, a 15. életévét betöltött személy találtak, aki nem volt sem foglalkoztatott, sem munkanélküli, sem diák vagy egyetemista, sem nyugdíjas, sem háztartásbeli, sem pedig szociális segélyben részesülő személy. Ha a munkába állás szándékát nem tekintjük a munkanélküliség kritériumának, akkor valószínű, hogy a tényleges állástalanok száma lényegesen meghaladja az INS kimutatásaiban szereplő hivatalos értéket.

A munkanélküliek eltérő számából adódóan, a munkaügyi minisztérium és az Országos Statisztikai Intézet munkanélküliségi rátái is nagyban különböznek. Az aktív lakosság és az állástalanok arányát tükröző mutató a minisztérium szerint 3,26 százalék volt szeptember végén, míg az INS 5,2 százalékot adott meg. Érthető okokból a kormány szívesebben hivatkozik a minisztérium adataira, bár az INS becslése minden bizonnyal közelebb áll a valósághoz.