Az első hét hónapban az állami alkalmazottak és a nyugdíjasok illetményeire ment az állami bevételek 81,78 százaléka.

„Megfontoltak kell legyünk. Az adókból és illetékekből származó jövedelmek kétharmadát nyugdíjakra és bérekre költjük” – nyilatkozta tavaly decemberben Florin Cîțu, amikor a kormány bemutatta a 2020-as költségvetés tervezetét.

A pénzügyminiszter nem láthatta előre a világjárvány kitörését, s így azt sem, hogy a gazdaság állapota, abból kifolyólag pedig a költségvetés helyzete a tervezettnél sokkal rosszabbul alakul majd. Tény, hogy az év első hét hónapjában a közalkalmazotti bérek és a szociális kiadások, amelyeknek messze legnagyobb tételét a nyugdíjak jelentik, az állam bevételeinek 81,78 százalékát vitték el. Ez döbbenetesen magas arány, ami mindent elmond az államháztartás aktuális állapotáról.

2021-ben romlani fog a helyzet

 Ennél is nagyobb baj, hogy jövőre, első alkalommal Románia történetében, az állami szektor bérköltségei és a nyugdíjak meghaladhatják a költségvetés adóbevételeit. Erre a következtetésre Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke jutott, az Európai Bizottság (EB) Romániára vonatkozó prognózisai alapján.

Idén a közalkalmazotti bérek várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 12,45 százalékát teszik ki, a nyugdíjak pedig a 13,42 százalékát. Ez összesen 25,87 százalék. Az adóbevételek a GDP 26,4 százalékának felelnek meg 2020-ban az EB várakozásai szerint. Ebből az következik, hogy minden más állami kiadásra a GDP kevesebb, mint 1 százaléka maradna, plusz az uniós pénzek. A valóságban természetesen jóval több forrás áll rendelkezésre, a kormány ugyanis november végéig közel 90 milliárd lej értékű hitelt vett fel.

Jövőre az adóbevételek a GDP 26,7 százalékára rúgnak majd, míg a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak 12,2, illetve 15,2 százalékot, összesen 27,5 százalékot tesznek majd ki. Az Európai Bizottság azzal számolt, hogy a nyugdíjakat a idei 14 százalék után további 26 százalékkal emelik, amint azt a törvény előírja. Lehet, hogy ez nem következik be, ám a lényegen, hogy az államháztartás kritikus helyzetben van, ez érdemben nem változtat.

Tovább nyújtóztunk, mint a takarónk ért

Ez az áldatlan állapot részben annak tudható be, hogy Románia lényegesen többet költ közalkalmazotti bérekre, mint amennyit megengedhetne magának. Egy marosvásárhelyi közgazdász és egyetemi tanár egy tavalyi tanulmányában kimutatta, hogy a román állam a „legkarcsúbb” az egész Európai Unióban, többek között, mivel nálunk a legalacsonyabb a közalkalmazottak aránya a munkavállalók összlétszámán belül, 17,8 százalék.

Ez a megállapítás és adat tényszerűen igaz, azonban szinte semmit nem mond el Románia gazdaságának és államháztartásának állapotáról. Kicsit olyan, mintha abból, hogy tavaly a hazai GDP kb. 2 százalékkal nagyobb volt, mint a cseh, és 5-tel, mint a portugál, azt a következtetést vonnánk le, hogy a román gazdaság fejlettebb ezeknél.

A fájdalmas valóság az, hogy a hazai közalkalmazottak, hiába vannak kevesen, nagyon sokba kerülnek. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint, amelyekre 2019 júliusában kiadott jelentésében a Költségvetési Tanács Hivatkozik, az EU tagországok közül Románia fordítja a költségvetést legnagyobb arányban a közalkalmazottak bérére.

2018-ban a költségvetés 32,8 százaléka ment az állami alkalmazottak fizetésére, míg az uniós átlag 22 százalék volt. Egyetlen tagország volt még, ahol ez az arány megközelítette a 30 százalékot, Ciprus. A szigetországban azonban az előző évhez képest csökkent a bérköltségek súlya, míg nálunk 2,8 százalékkal nőtt. A Költségvetési tanács adatai szerint tavaly 33,8 százalékra nőtt idehaza az arány, idén pedig tovább romlott a helyzet. Az első hét hónapban 175,1 milliárd lej költségvetési bevételből 63,2 milliárd lej került a közalkalmazotti béralapba, ami 36 százaléknak felel meg.

 Ha az állam alkalmazásában álló munkavállalók bérezésére fordított összeget a GDP-hez viszonyítjuk, akkor Románia az uniós rangsor első felében kap helyet. Az Európai Bizottság becslései szerint idén a GDP 12,4 százalékát költjük bérekre, 1,2 százalékkal többet, mint tavaly. A 27 tagállam közül ez az arány 16-ban alacsonyabb, mint nálunk, Magyarországon 11,2 százalék. GDP-arányosan a legtöbbet Dánia fordít az állami alkalmazottak fizetésére, amit meg is engedhet magának, lévén az EU egyik leggazdagabb tagországa. Az egykori szocialista országok közül három költ nálunk is többet a közszolgákra: Észtország a GDP 12,5, Horvátország és Szlovénia pedig 13 százalékát.

Az EU-ban három olyan ország van, ahol az állami alkalmazottak a GDP 10 százalékába sem kerülnek az államnak: Írország (7,5), Németország (8,5) és Hollandia (8,7).  Az, hogy GDP-arányosan kevesebb megy bérekre, mint a költségvetés összegéhez viszonyítva, azt mutatja, idehaza nagyon gyenge az adóbehajtás hatásfoka. Ennek a javítása növelné a költségvetés bevételeit, csökkentené a közalkalmazotti bérek terhét, ami jelenleg malomkőként húzza lefelé az államháztartást.

Az állami alkalmazottak bruttó átlagfizetése jelenleg 6 472 lej, 36,6 százalékkal több, mint amit a magánszféra munkavállalói kapnak.