Az egyik, Kolozsvár központjában található gyümölcs- és zöldségkereskedésben a banán kilója 7 lejbe kerül, ugyanott az itthon termett cseresznyéért 7,90, a sárgabarackért 8, a meggyért pedig 8,50 lejt kérnek el. A tulajdonos elmondása szerint a több ezer kiló méterről szállított banán beszerzési ára azért alacsonyabb a hazai gyümölcsökénél, mert egész évben terem, míg ez utóbbiak szezonális cikkek, néhány hét alatt leérnek.

A Széchenyi (Mihai Viteazul) téri piacon minden olcsóbb, ám az árak hasonlóan aránylanak egymáshoz: a magyardécsei cseresznye többe kerül az ecuadori banánnál, a szucsági alma pedig nagyjából egy árban kapható a spanyol naranccsal. Az áruházláncokban a hazai almát szintén nagyjából ugyanannyiért lehet megkapni, mint a narancsot, 2,5-3,5 lej között változik az áruk.

Székely Csaba agrármérnök szerint a jelenségnek egészen más oka van, ami idehaza keresendő. „Kipusztultak a gyümölcsösök. Nem gondozták őket az elmúlt évtizedekben, illetve kiöregedtek. Alig-alig lehet már körte-, meg almafát látni. Nincs termés, ezért drága a hazai gyümölcs. Régebben vagy 700 hektár gyümölcsös volt a Székelyudvarhely körüli falvakban, napjainkra jó ha 50 hektár maradt. Ha valaki nagyobb tételben akar gyümölcsöt vásárolni, akkor el kell menjen Régen vagy Beszterce környékére” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Székely Csaba, aki maga is gazdálkodik, almát termeszt egy hektáron.

A székelyföldi szakember úgy látja, megindult egy kedvező folyamat, egyre többen telepítenek gyümölcsfákat, ám még évek fognak eltelni addig, amíg ennek a hatása a piacon is érezhető lesz. Tapasztalata szerint megéri gyümölcstermesztéssel foglalkozni, neki az évek során stabil vevőköre alakult ki, olyannyira, hogy nem is kell piacra vinnie a termést.

A Mezőgazdasági Minisztérium adatai alátámasztják Székely Csaba véleményét. Tavaly Románia mindössze 56.533 tonna gyümölcsöt exportált, míg a behozatal ennek mintegy nyolcszorosa, 461.890 tonna volt. Az egy évvel korábbi helyzethez képest lényegesen romlottak a mutatók, 2011-ben ugyanis az import még csak 380.000 tonna volt, ugyanakkor 81.000 tonna gyümölcsöt adtunk el külföldre.

Legnagyobb mennyiségben almát, körtét és birsalmát exportáltunk. Tavaly, a külhonban értékesített gyümölcsök között szerepelt a banán is, egy 8.000 tonnás tétellel, ami körülbelül kétszer több mint az exportra küldött barack mennyisége. A szakemberek becslései szerint az idei cseresznyetermés 14.000 tonnát tesz ki, ebből mintegy 8.000 tonna kerül exportra, ugyan annyi, mint tavaly banánból. Globális felmelegedés ide vagy oda, a külföldön értékesített román banán egyelőre nem idehaza terem meg, a viszonteladók meleg égövi országokból, javarészt Dél Amerikából szerzik be.