Magyarországi „kalandorok” dolgoztak székelyföldi gazdaságokban


-A A+

Kiértékelték a Vidéki Kaland program tapasztalatait, levonták a következtetéseket a szervezők a sajtó képviselői jelenlétében csütörtökön délelőtt. A programot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA 2011-ben szervezte meg először, az idei évtől a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete jóvoltából Székelyföldre is kiterjesztették. A Vidék Kalandot 2012 decemberében az Európai Bizottság pályázatán a legjobb EU-társfinanszírozású agrár-vidékfejlesztési témájú kommunikációs programnak választották.

„A legnagyobb félelmünk a program sikerességét illetően az volt, hogy a gazdák ne turistaként fogadják a Magyarországról érkezett „kalandorokat”. Ez nem is így történt, sőt mondhatni, hogy a ló túloldalára is átesett a dolog, hiszen volt olyan kalandor is, aki első éjszaka egy csűrben, a szénában éjszakázott” – számolt be a tapasztalatokról Haschi András, a 2011 óta Magyarországon szervezett programot idéntől Székelyföldre kiterjesztő Hargita Megyei Fiatal Gazdák egyesületének elnöke. Haschi beszámolójában arra is kitért, hogy a Vidéki Kalandon való részvétel kizáró jellegű alapfeltétele az volt, hogy a program lejártával a résztvevők: jogász, mérnök, szoftverértékesítő, tanácsadó, vívó, biomérnök, kommunikációs szakemberek blogjukon írják meg tapasztalataikat.

„A Székelyföldre, ezen belül is Hargita megyébe érkezett tíz kalandor először azt gondolta, hogy a világ végére érkezett. A mezőgazdasági munkálatokban elmerülve azonban „talpraesettnek” nevezték Székelyföldet és mindannyian jó emlékekkel távoztak az itteni gazdáktól, akiknél a munkát végezték” – fejtette ki Haschi.

A program célja elsősorban Székelyföld promoválása, továbbá annak a lekommunikálása, hogy bárki, aki számára egyáltalán nem ismerős a falusi élet, kipróbálhatja azt. A legjobb visszajelzés pedig az, hogyha visszatérnek még ide a „kalandorok” több embert, ismerőst is hozva, természetesen már a programon kívül. „A programmal azt nyertük, hogy megismertek minket, a résztvevők betekintést nyerhettek a székelyföldi gazdaságok mindennapjaiba” - összegezett a szervező.

A fiatal gazdák egyesületének elnöke azt is elmondta, hogy az egyesület számára abból a szempontból volt sikeres a program, hogy a „kalandorokat” fogadó fiatal gazdák is összeülhettek, szakmai tapasztalataikat megoszthatták egymással az együtt töltött idő alatt, illetve cselekvési terveket dolgozhattak ki a jövőre nézve. Emellett természetesen ők is tanultak a Magyarországról érkezett fiataloktól.

Tervezik a program folytatását is, de egyelőre még nem tudják, hogyan. Mint elmondták, ez egy önkéntes, saját zsebből finanszírozott program volt, amelyet érdemes folytatni. Újságírói kérdésre a fiatal gazdák egyesületének elnöke arra is kitért, hogy akár erdélyi, sőt székelyföldi kisvárosi fiatalok számára is érdekes lehet ezt a programot megszervezni, hiszen egyre többen vannak már közvetlen közelünkben is olyan fiatalok, akik sosem voltak még falun. „Sőt, a sajtó képviselői számára is lehetne egy ilyen hétvégét szervezni, amikor az újságírók is beállhatnak dolgozni egy-egy falusi gazdaságba. Egy ilyen program esetében azonban a „kalandoroknak” nem elég öt nap, hanem egy teljes hét szükséges ahhoz, hogy végigkövethessék azt, hogy mit csinál egész héten a székelyföldi gazda” – mondta el Haschi.

A beszélgetésen jelen levő gazdák, akiknél kalandorok voltak, pozitívan elevenítették fel a magyarországi fiatalokkal töltött hetet. Elmondták, hogy kellemesen csalódtak a fiatalokban, hisz nem voltak finnyásak, és készségesen végezték a nekik kiosztott feladatokat.

Gáll Levente csíkmadarasi panziótulajdonos és juhtenyésztő gazda úgy vélte, hogy számos pozitív hozadéka volt a programnak, ami mély benyomásokat keltett a kalandorokban és a fogadóikban egyaránt. „Ez a program egyfajta agroturizmus-alapkő is lehet, a székelyföldi turizmus egyik ágaként, hiszen a kalandorok közül már jelezték, hogy a tél folyamán magánúton, ismerőseikkel visszajönnek a vendégfogadó gazdákhoz” – mondta.

A gazdák arról is beszámoltak, hogy szinte minden náluk fellelhető mezei munkát kipróbálhattak a kalandorok, a tehénfejéstől, a kaszáláson keresztül a krumpli válogatásáig. Mindenkinél sűrűnek bizonyult a program, reggeltől estig dolgozni kellett. „Talán a koránkelést bírták a legnehezebben a kalandoraink” – summáztak a gazdák.

A programban résztvevő kalandorok beszámolóit egyébként a program hivatalos oldalán, valamint a Vidék-Kaland és a 7határ portál közös blogján lehet böngészni. 








EZT OLVASTA MÁR?

X