Egyre több kolozsvári bolt ajtaján, kirakatán tűnik fel az Igen, tessék! matrica, mely azt tudatja a betérőkkel, hogy magyar nyelven is kommunikálhatnak az alkalmazottakkal.

Az, hogy a kincses városban a magyar nyelvhasználatot ki kellene mozdítani a holtpontról, más színterekre is ki kellene vinni, mint a család, a templom és az iskola, Horváth István szociológus baráti társaságában merült fel 2011-ben – meséli Talpas Botond, az Igen, tessék Egyesület elnöke. Akkoriban készült el a Kisebbségkutató Intézet egyik felmérése, melyből az derült ki, hogy a magyar vásárlók 4-5 százalékkal hajlandóak többet fizetni egy-egy termékért, szolgáltatásért akkor, ha az illető cég munkatársaival anyanyelvükön érintkezhetnek.

Az ötlet kivitelezését a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vállalta fel, elkezdvén megkeresni a magyar érdekeltségű vállalkozásokat. Az első kolozsvári Igen, tessék térkép 3 000 példányban jelent meg, s 26 olyan cég volt feltüntetve rajta, amely felvállalta a magyar nyelvű kommunikációt az ügyfelekkel, vásárlókkal.

Kezdetben az Igen, tessék mozgalom aktivistái keresték fel a vállalkozásokat, s ajánlották fel, hogy reklámozzák őket a térképen, illetve a www.igentessek.ro weboldalon, ha hajlandóak magyarul beszélni az ezt igénylő kliensekkel, s ennek jeleként kiragasztják a matricát. Egy idő után a folyamat kétoldalúvá vált, most már egyre több cég jelzi, hogy csatlakozni szeretne a mozgalomhoz.

A 2013 februárjában bejegyzett Igen, tessék Egyesületnek immár 210 kolozsvári partnere van. Ezeknek egyharmada a szolgáltató szektorban tevékenykedik, kétharmaduk pedig kiskereskedelmet folytat, mondja Vincze Róbert, az egyesület marketing felelőse. A partnervállalkozások egyharmada román, mindenfajta magyar kötődés nélkül, melyek azért csatlakoztak a mozgalomhoz, alkalmaztak magyar eladót, mivel lehetőséget láttak benne, hogy ezáltal ingyenes reklámhoz jussanak, illetve bővítsék az ügyfélkörüket.

„Amit mi csinálunk az egy gazdasági szolgáltatás, kulturálisan érzékeny marketing, amely odafigyel egy közösség sajátosságaira. Idén tavasszal végeztünk egy felmérést a partnereink között, melyből az derült ki, hogy 44 százalékuk gazdasági potenciált lát benne” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Talpas Botond. Korábban a cégek részéről voltak olyan félelmek, hogy a mozgalomhoz való csatlakozásnak lesznek negatív vonzatai, román vásárlókat fognak veszíteni, ám ugyanazon tanulmány szerint a partnerek 94,7 százaléka nem tapasztalt ilyet.

Mostanáig 33 ezer Igen, tessék térképet nyomtattak ki, s az anyanyelvhasználatot népszerűsítő Igen, tessék folyóirat is immár nyolc lapszámot ért meg. Ez a legnagyobb példányszámú erdélyi magyar kiadvány – mondja büszkén Vincze Róbert. A szeptemberi szám 18 ezer példányban fog megjelenni, 15 ezer háztartásba jut majd el. Ez a reklámból tartja fenn magát, s kifejezetten hatékony hirdetési csatornának bizonyul állítják a kiadók.

Elmondásuk szerint egy kolozsvári magyar fogorvos két hónap után felmondta a reklámszerződést, mert a lapban megjelent hirdetések hatására olyannyira megnőtt a páciensek száma, hogy kénytelen volt egy részüket más kollégákhoz irányítani. Az egyesületnek van egy ingyenes telefonos tudakozója is, ahol magyar nyelven is beszélő cégekhez, szolgáltatókhoz irányítják az érdeklődőket.

A második erdélyi város ahol megjelent az Igen, tessék! mozgalom Máramarossziget volt. Itt egy 17 éves diák, Vajda Andor volt a kezdeményező, aki egymaga 30 vállalkozást szervezett be. Jelenleg 53 máramarosszigeti cég ajtajára van felragasztva a kétnyelvűséget jelző matrica. Marosvásárhelyen 2012 tavaszán, a Bernády György Alapítvány kezdeményezésére indult el a mozgalom, jelenleg 78 partnercég van.

Legutóbb Bánffyhunyad csatlakozott, idén tavasszal, mostanáig 15 cég vállalta, hogy anyanyelvükön kommunikál a magyar ügyfelekkel. Időközben Hunyad és Temes megyéből is érkeztek megkeresések, ám a látványos fejlődés ellenére még Kolozsváron is óriási tere van a fejlődésnek, hiszen több városrészben, így például a Donáth-negyedben minimális a partnerek száma. Az egyesület tagjainak számításai szerint Máramarosszigeten 122 magyar lakosra jut egy Igen, tessék partner. Ahhoz, hogy Kolozsváron hasonló legyen az arány, 406 cég kellene tagja legyen a mozgalomnak.

Az Igen, tessék! matrica ott díszeleg a Vitacom Electronics Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai boltjának ajtaján is. Tamás István üzletvezető elmondása szerint az elektromos és elektronikai termékeket forgalmazó boltban rendszeresen vásárolnak az eladókhoz magyar nyelven forduló ügyfelek. „Nem tudjuk lemérni, hogy ez a matricának tudható-e be, vagy annak, hogy közel van az Agapé (szálló és étterem – szerk. megj.), ahol sok magyar turista fordul meg. Mi egyébként itt mindannyian magyarok vagyunk, nálunk sosem merült fel, hogy a magyar vásárlókat ne magyar nyelven szolgájuk ki” – nyilatkozta az üzletvezető.