A téli hónapokra már nyáron felkészülnek Hargita megye lakói, akár úgy, hogy olcsóbban szerzik be a tűzifát, akár korszerű berendezések beszerelésével. A fűtés kiválasztásában mindannyiuk számára a legfőbb szempont az olcsó és a hatékony energiaforrás. Falun általában még fával fűtenek a csempekályhában, míg városon a távhőszolgáltató, egyéni hőközpont, vagy egyre inkább az újabb, esetenként költséges beszereléssel járó egyedi fűtéstechnikai eszközök közül választanak a lakók.

A távfűtés a legdrágább, az infra a legjobb

Havi mintegy 600 lejbe került a fűtés az elmúlt évben Andornak az általa többedmagával bérelt háromszobás tömbházlakásban Csíkszeredában, amely a távhő-hálózatról kapta a fűtést. Elmondta, hogy azóta olyan lakásba költözött, amely egyéni hőközponttal rendelkezik. Itt maga szabályozhatja a fűtést és állíthatja be, hogy hány fokos hőmérsékletet szeretne a lakásban.

„A főbérlő azt mondta, hogy szobánként 100-150 lejből kijön a fűtésköltség, emiatt bizakodó vagyok, hogy idén nem kell megterhelő közköltség-számlát fizetnünk” – summázott az egyetemista. Egy általunk megkérdezett csíkszeredai lakó éppen a napokban vált le a távhőszolgáltatásról, mivel nagyon sokba került a négyszobás tömbházlakásuk kifűtése.

„Több száz lejes fűtésszámlákat fizettünk az elmúlt télen is, ezt a kálváriát azonban idéntől nem szeretnénk végigjárni. Infrapanelek beszerelése mellett döntöttünk. A tervek szerint 750 kilowattos teljesítményű infrapaneleket szereltetünk fel a lakásban, emellett egy villanybojlert is vásárolunk. Úgy számoltuk, hogy a beszerelési költségekkel együtt mintegy 6000 lejbe fog kerülni ez a fűtéstechnika. Az előzetes számításaink szerint a fűtéshez elfogyasztott villanyáram kevesebbe fog kerülni nekünk, mint a távfűtés, amellyel az volt a legfőbb baj, hogy nem tudtuk elzárni, így akkor is fűtöttek a lakásban, amikor úgy gondoltuk, hogy erre nincs szükség” – számolt be lapunknak a csíkszeredai Attila.

Infraszőnyeggel fűt a Csíkmindszenten élő Forró-Erős család. Házukba már az építkezésnél ezt a fűtéstechnikát szereltették be, ami mintegy 9000 lejükbe került. A 4 szobát, nappalit és a fürdőszobákat is kifűtő infraszőnyeg beszerelése elmondásuk szerint kevesebbe került, mintha fűtőtesteket és kazánt kellett volna beszereltetniük, emellett olcsóbb is a gázzal való fűtésnél.

„A leghidegebb hónapokban is körülbelül havi 600 lej volt az az összeg, amit a fűtésre költöttünk. Egész nap állandó hőmérséklet van a lakásban, kényelmes, mert gombnyomásra működik, nem beszélve arról, hogy biztonságos is” – érvelt az infraszőnyeg mellett Gyöngyi, a ház asszonya.

Az ember kétszer melegedik a fánál

A csíkkozmási Both Károlynak ezzel ellentétben „nem jött be” az infrapaneles fűtés. Elmondta, néhány éve kipróbálták, de a villanyszámlájuk akkor nagyon megugrott. Ekkor döntöttek úgy, hogy fáskazánra váltanak, közben pedig a fapellettel (összepréselt fahulladék és fűrészpor) való tüzelést is kipróbálták. A fűtés ekkor egyszerű volt, mert a megvásárolt pellettet csak be kellett dobni a kályhába, így nem volt vele munka. A nagy hőenergiát kibocsátó préselt fahulladék azonban sokszor gyorsan fogyott, és időközben drágult is, úgyhogy az ezzel való fűtés sem bizonyult maradandónak.

„A fáskazánunkban jelenleg bükkfával tüzelünk, mivel hatékonyság és ár szempontjából ez bizonyult nyerőnek nálunk” – magyarázta lapunknak Both. Elmondása szerint a 45 kilowatt kapacitású fáskazánnal összesen hat helyiséget, mintegy 200 négyzetmétert fűtenek ki nagyon hatékonyan. Összesen 6 öl, vagyis 24 méter bükkfára van szükségük a kiteleléshez, ami 2800 lejbe kerül nyáron. „Ha ősszel, vagy éppen a fagyok előtt szereznénk be a tűzifát, ez az ár akár 100-150 lejjel is nagyobb lenne” – részletezte Both.

A szentegyházi Tamás András minden évben cándrát (deszkavágáskor keletkező famaradékot) vásárol és ezzel fűt a kétszobás lakásban.

„Minden évben 3-4 traktorutánfutónyi cándrát vásárolunk, ami egész télire elég. Egy utánfutónyi cándra 120 lejbe kerül, jelenleg ez a legolcsóbb tüzelőanyag” – mondta el Tamás, akitől megtudtuk, hogy a nagyszobát és a konyhát egy csempekályha fűti, ami a két helyiség között van kiépítve, a kisebb szobát pedig egy kisebb, de nagyon hamar kimelegedő sport-kályha fűti, emellett a fürdőszobában egy fásbojlerbe gyújtanak be. A fenyőfa cándrával való tüzelésnek a hátránya, hogy hamar leég a tűz, emiatt gyakran kell rakni a kályhákat. „Ahogy a népi bölcsesség is tartja, az ember kétszer melegedik a fánál: egyszer amíg felvágja, másodszor pedig, amikor eltüzeli” – fűzte hozzá a szentegyházi lakos.