Szakember: veszélyes helyre kerül a verespataki zagytározó


-A A+

Instabil, veszélyes helyen alakítaná ki a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya ciános zagytározóját - állítja Stefan Marincea, a Román Földtani Intézet (IGR) múlt héten leváltott igazgatója a Gândul című független lap hétfői számában közölt interjúban.

A lap azt követően készített interjút a szakemberrel, hogy ezt a véleményét két hete a Verespatak-tervezet társadalmi vitáját lefolytató parlamenti különbizottság előtt is kifejtette, ahol a geológiai térképek meghamisításával vádolta a verespataki beruházást tervező kanadai-román vegyesvállalatot.

A múlt héten az oktatási minisztérium leváltotta Marinceát a földtani intézet éléről, de cáfolta, hogy a verespataki bányaprojekt ügyében kifejtett álláspontja miatt távolították volna el.

Marincea a Gândulnak adott interjúban kifejtette: a zagytározó tervezett helyén egy 2011-es terepszemlén az IGR munkatársai több aktív forrást találtak, amelyeken keresztül a ciános víz megmérgezheti a közeli Abrudbánya ivóvizét. Hozzátette: a talaj szerkezetében 19 vetődést is felfedeztek, amelyek veszélyeztetik a tervezett völgyzárógát stabilitását.

A szakember szerint Stefan Grigorescu, az IGR korábbi igazgatója ennek ellenére kiadta 2011-ben a földtani intézet jóváhagyását a projekthez, amely nélkül az RMGC nem kérhette volna a környezetvédelmi engedélyt. Bár a beruházó a földtani intézet térképeit használta, az engedélyeztetésre beadott dokumentációból egyszerűen eltüntették a veszélyforrást jelentő vetődéseket - állította Marincea az interjúban.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint október 6-án Stefan Marincea, az IGR - akkor még tisztségben lévő - igazgatója azt mondta a parlament Verespatak-bizottsága előtt: neki nincs pénze arra, hogy bíróságon harcoljon az RMGC ügyvédeivel, különben feljelentette volna a céget okirat-hamisításért. A szakembert október 16-án váltották le a földtani intézet éléről, arra hivatkozva, hogy illetéktelenül nyilvánosságra hozta a Galac megyei gyakori földrengések lehetséges okait vizsgáló kutatások egyes "tudományosan megalapozatlan" feltételezéseit.








EZT OLVASTA MÁR?

X