Kritikán aluli a termelékenység a székelyföldi gazdaságban. A megyék adatai elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: Hargita és Kovászna megye magánszektorában 123 ezer munkavállaló 3 milliárd eurót termel meg egy év alatt, míg például Biharban 115 ezer alkalmazott munkájának a gyümölcse 5,4 milliárd euró. 

Mély területi törésvonalak rajzolódnak ki a román gazdaságban. Az még hagyján, hogy Bukarestben és az azt körülölelő Ilfov megyében bejegyzett cégek adják a Romániában működő vállalkozások forgalmának majd 40 százalékát, 95,5 milliárd eurót, hiszen a fővárosok általában az adott ország legfejlettebb régiójának számítanak. A megyék gazdasági teljesítménye azonban szintén elképesztő egyenetlenségeket mutat.

A sereghajtó Mehedinţi

Kolozs, Temes és Brassó megyék gazdasága például nagyobb, mint a forgalom alapján felállított országos rangsor utolsó 17 megyéjé együttvéve. Az előző háromban működő vállalatok 2012-ben 24,2 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le, míg utóbbiakban az összesített forgalom csupán 23,9 milliárd euró volt. Ezen 17 megye között öt erdélyi is van: Beszterce-Naszód és Hargita holtversenyben a 26.-27., 1,9 milliárd euró forgalommal, Szilágy a 33. (1,4 milliárd euró), Kovászna és Krassó-Szörény pedig holtversenyben a 38.-39. helyen áll (1,1 milliárd euró).

A Cégbíróság adatai szerint 2012-ben 620 ezer cég volt bejegyezve az országban, melyek mintegy 4 millió embert foglalkoztattak és 230 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le.

A sereghajtó minden tekintetben Mehedinţi. Az olténiai megyében működik országos viszonylatban a legkevesebb cég, 4.116, itt volt a legalacsonyabb az összesített forgalom, csupán 900 millió euró, és a nettó profit, 23,8 millió euró. A rangsor öt utolsó helyét elfoglaló megyék (Kovászna, Krassó-Szörény, Vaslui, Botoşani és Mehedinţi) összesen alig valamivel termeltek többet, mint amennyi a Petrom éves forgalma volt. Két évvel ezelőtt az országnak tíz olyan megyéje volt, ahol a helyi cégek összesen kevesebb pénzt mozgattak meg, mint a Kaufland áruházlánc egymaga, melynek forgalma 1,5 milliárd eurót tett ki.   

Mivel a megyék lakossága között nagyok a különbségek, hiszen Kovásznának csupán 206 ezer, míg Kolozsnak 659 ezer lakosa van, mérvadóbbak a lakosok számához viszonyított gazdasági adatok, ezek azonban még sanyarúbbnak láttatják a Székelyföld gazdasági helyzetét. 2012-ben minden egyes háromszéki alkalmazott 35.708 eurót termelt meg, míg a hargitaiak csupán 20.300 eurót. Ezzel Háromszék a legelmaradottabb Mehedinţi megyével van egy szinten, míg Hargita országos utolsó a termelékenység tekintetében.

Hargita megye katasztrofálisan teljesít

Más erdélyi megyék lényegesen jobban teljesítettek: egy bihari munkavállaló átlagban 46.723 eurót termelt meg, egy Kolozs megyei 52.501 eurót, egy Temes megyei 43.521 eurót, egy Maros megyei pedig 53.232 eurót. Az egy munkavállalóra kiszámított nettó vállalati nyereség tekintetében Hargita szintén katasztrofálisan teljesített, 2012-es eredménye 736 euró. Ennél még a Mehedinţi megyei cégek is jobb eredményt értek el, minden egyes alkalmazottra 935 euró nettó nyereség jutott.

Azt gondolhatnánk, a hargitai gyengécske eredmények oka az, hogy az ottani vállalkozók becsületesebbek, kevesebben dolgoznak feketén, mint az ország más tájain, ezért tűnik papíron alacsonynak a termelékenység és a nyereségesség. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy Kovászna azonos módon kiszámított mutatói lényegesen jobbak: minden egyes háromszéki munkavállaló átlagban 1.535 euró nettó profitot termelt meg 2012-ben. Kolozs megyében az egy alkalmazottra jutó nettó nyereség majd négyszerese volt a hargitainak, 2.848 euró.