Valóban felszámolni készül a vasúthálózat 40 százalékát az állami vasútttársaság – erősítetette meg a maszol.ro-nak Szentes József. A CFR Călători Rt. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgatóját az állami támogatásokról és a fejlesztési tervekről is kérdeztük.

Augusztus 6. és 16. között bocsátják közvitára a romániai vasúti közlekedés gazdaságosabbá tételét szolgáló memorandumot, amelynek rész az is, hogy felszámolják a hazai vasútvonalak közel negyven százalékát – tudtuk meg Szentes Józseftől.

Az állami vasúti társaság személyszállító részlegének (CFR Călători Rt.) nemzetközi kapcsolatokért felelős vezérigazgatója elmondta, jelenleg a romániai vasúti sínek összhossza 14063 kilométer, ebből a felszámolás után 10365 kilométer marad, a mintegy 10043 kilométeres hosszúságú vasúti hálózat pedig 6253 kilométeresre csökken. A vonal és a hálózat hossza egyébként azért különbözik, mert a hálózat egy részén két sínpár fut végig.

A felszámolás szinte kizárólag a fővonalakból elágazó szárnyvonalakat érinti, amelyek egy része már amúgy is használaton kívül van. Szentes megerősítette: valóban felmerült, hogy a megszűntetett sínpárok helyét bicikliutak vegyék át a jövőben. A gond az, hogy az adótörvény nem ad keretet arra az önkormányzatoknak, hogy fenntarthassanak egy vasútvonalat. Ha ez a lehetőség megadódna, ahogy például Franciaországban is – ahol a vasúti társaság kilométerenként 17,4 euró támogatást kap a régiók önkormányzataitól, négyszer többet, mint a CFR –, akkor bicikliút is épülhetne – magyarázta.

Szentes elmondta, a hálózat egy részének felszámolása elengedhetetlen feltétele a hazai vasúti szállítás korszerűsítésének. Az erre vonatkozó stratégiát egy amerikai cég dolgozta ki. "Ha nem készül el ez a stratégia, akkor sem a nemzetközi hitelezők, sem az Európai Unió nem hajlandó többé finanszírozni a román vasút korszerűsítését. Halasztani kell az idei fejlesztési terveket, beleértve a magyar-román közös elképzeléseket is" – szögezte le.

A vezérigazgató elmondta, a hálózatfelszámolást az is indokolta, hogy 1990 óta jelentősen csökkent a vasúti szállítás, ami egyébként nem csak Romániára, hanem egész Kelet-Európára jellemző. „Úgy tűnik, hogy még mindig luxusnak számít a vasúti közlekedés. Valószínűleg nagyon nehezen tudunk versenyképes árakat biztosítani. Nem akarom azt mondani, hogy illegális tevékenység folyik ezen a téren, de megtörténhet, hogy vannak visszaélések a vasúti szállításban” – jelentette ki a lefizethető jegyellenőrökre utalva.

Az állami támogatásokról a vezérigazgató elmondta, a nyugat-európai országokban 95 százalék fölötti a közpénzből történő kompenzáció, míg Romániában 51-57 százalék. A különbséget a vasúti vállalatnak kell előteremtenie, ezért van az, hogy a személyszállítás minden évben veszteséggel zárt. Ennek ellenére Szentes optimista: azt üzeni az elégedetlenkedő utasoknak, hogy az augusztusi nyilvános vitán fejtsék ki a véleményüket a vasúti szállítás minőségéről, és figyelembe fogják venni a javaslataikat.

A vezérigazgató reménykedik abban, hogy a vasút fejlesztése nem utópia, a probléma azonban, fejtette ki, hogy minél kevesebbet közlekedünk vasúttal, annál nagyobb a gazdasági hiány, és előfordul, hogy járatokat szüntetnek meg emiatt, ahogyan az tavaly is történt. „Szükséges persze, hogy mi is jobban kommunikáljunk, utazásbarát árakat is kellene biztosítanunk, ehhez azonban a vasúton közlekedők számának növelésére volna szükség” – fogalmazott Szentes.