Jelen pillanatban is zajlik Hargita megyében a kárfelmérés a Mezőgazdasági Minisztérium felkérésére – számolt be a maszol.ro-nak Török Jenő, Hargita Megyei Tanácsa Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője. „Változó a kép, de gyakorlatilag nem létezik olyan terület a megyében, ahol legalább 30 százalékos kár ne keletkezett volna az aszály miatt" – fogalmazott Török.

Az őszi búza esetében a kár kisebb, mivel e gabona termése a szárazság érkezése előtt már ki volt alakulva – mondta a szakértő.

„Ötven éve nem volt ilyen aszály"

Török Jenő 34 éve dolgozik Hargita megyében, de ehhez foghatót eddig még nem látott. „Az idősebb emberek azt mondják, hogy több mint ötven éve ilyet nem láttak, az 1946-'47-es szárazsághoz hasonló az idei", fogalmazott az igazgató. Júniusban mindössze 29,8 liter csapadék hullott négyzetméterenként Hargita megyében, ami az ilyenkor szokásos sokévi átlag 95,6 literes hozamnak alig egyharmada, ráadásul ebben a hónapban alig 5,3 liter csapadék esett, a 88,7 literes sokévi júliusi átlaggal szemben.

Azon kívül, hogy június-júliusban nagyon kevés eső esett, egyre-másra dőlnek meg a Hargita megyei kánikularekordok: a múlt héten napokon keresztül rendszeresen 30 fok fölötti értékre kúszott fel a hőmérők higanyszála. Márpedig a burgonya maximum 27 fokon érzi jól magát. A május kedvezett ennek a kultúrnövénynek, azonban a hirtelen jött szárazság tönkretette a már megkötött, gumókat növeszteni kezdő krumplit.

A talaj mentén szinte elképzelhetetlen értékeket mértek: 50-60 Celsius fokot. A termés jónak ígérkezett, mondta Török, mert a krumpli sokat kötött, azaz sok gumó indult fejlődésnek, azonban az aszály tönkretette az ígéretes kezdést. Kétszer annyi gumó van tövenként, mint más években, azonban ezek a csapadékhiány, meg a hőség miatt nem tudnak fejlődni, így legkevesebb 50-60 százalékos terméskieséssel lehet számolni a betakarítás idejére.

Alcsíkon a jég pusztított

Vasárnap Alcsíkon a jég mintegy 90 hektár mezőgazdasági területet tett tönkre: vannak olyan parcellák, ahol egyetlen szem aratnivaló gabona sem maradt – magyarázta az igazgató –, de érintett volt a cukorrépa és a burgonya is. Az idei aszályhoz hasonló helyzetekre az öntözés jelenthetne megoldást, illetve ha a gazdák valamilyen módon fel tudnák fogni és tárolni a hóolvadáskor keletkező felesleges vizet.

„Tavaly az év végi szárazság miatt gyérebben kelt az őszi búza is, a februári havazás azért annyit megmentett belőle, hogy az idei termés amolyan jó közepesnek nézett ki, majd jött ez a szárazság, ami megint csak visszafogta a termést" – magyarázta a gabonatermés helyzetét Török.

Harminc éve az őszi búzát a térségben augusztus elején aratták, ez az idő fokozatosan hátratolódott, egészen addig, hogy egyes korai fajtákat már hétfőn aratni kezdtek. Ez azonban amolyan korai érés, a szemek fajsúlya kevés lesz, és most már csak abban reménykedhetnek a gazdák, hogy sikerül minél több élelmezésre alkalmas gabonát termelni.

Drágulhat a kenyér

A gabona azonban várhatóan 25-30 százalékot drágul idén, véli az igazgató, ami előbb-utóbb a kenyér árába is begyűrűzik majd. A burgonya ára is nagy valószínűséggel emelkedni fog, azonban nem túl sokat. Várhatóan megjelenik majd a standokon a lengyel, belga, illetve a német burgonya, ezekben az országokban ugyanis az idén elegendő eső esett.