Közleményben üzent a Heineken a székelyföldieknek


-A A+

Éppen csak bocsánatot nem kért a székelyföldiektől a Heineken Románia a honlapján csütörtökön megjelent közleményben, amiért az Igazi Csíki Sör gyártója elleni per egyik dokumentumában megkérdőjelezte Székelyföld létét.

A holland multinacionális cég román és magyar nyelven közölt állásfoglalásában már a Székelyföld (a román közleményben Ținutul Secuiesc) megnevezést használja. Leszögezik, hogy tiszteletben tartják és értékelik a kultúrák sokszínűséget és azon vidékek lakóit, ahol jelen vannak.

„A vállalatunk más színben történő feltüntetésére tett bármely kísérlet hibás és félrevezető. Több mint 40 éve, hogy a csíkszeredai sörgyárunk aktív részese a helyi közösségnek, támogatja azt és tiszteletben tartja hagyományait és kulturális örökségét. Jelenleg több mint 400 Székelyföldön élő alkalmazottunk dolgozik a csíkszeredai és marosvásárhelyi sörgyárunkban, melyek a helyi fogyasztók körében kedvelt sörfajtákat gyártanak” – olvasható a közleményükben.

Az „úgynevezett Székelyföld”

A Heineken állásfoglalását az váltotta ki, hogy két napja a Székelyföld megkérdőjelezésére adott válaszként egy Facebook-csoport arra szólította fel a sörkedvelőket, hogy ne fogyasszák a holland multinacionális cég termékeit.

A Bojkottáljuk a Heineken termékeket nevű csoportot kedden hozták létre, és péntek reggelre már 6250-en csatlakoztak a közösséghez. A kezdeményezők azzal indokolják a termékbojkott meghirdetését, hogy a holland cég bírósági dokumentumokban azt állítja: Székelyföld nem létezik.

Mint ismert, a Heineken a márkanév ellopása miatt beperelte az Igazi Csíki Sört gyártó csíkszentsimoni sörmanufaktúrát, mivel 2003 óta birtokolja a Ciuc Premium sörmárkát, amit az erdélyi magyarok eddig csíki sörnek neveztek. A hollandok januárban a legfelsőbb bíróságon kérték a Lixid Project Kft. elleni per áthelyezését, mert szerintük a marosvásárhelyi ítélőtábla nem képes biztosítani a részrehajlás-mentes ítélkezést.

A felperes az "úgynevezett Székelyföldön" tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a kifogásolt manufaktúrát működtető céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A Székelyföld földrajzi egység létét tagadó megfogalmazást a román média és politikusok szokták gyakran használni. 








EZT OLVASTA MÁR?

X